Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - SORSOK, NÉZETEK, NEMZEDÉKEK - Szecskó Károly portréja Dr. Takács Józsefről
A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán, illetve a Központi Hittudományi Akadémián eltöltött évek során a Bátorban kibontakozó tudományos munkássága újabb eredményeket hozott. Ebben az időszakban magas színvonalú dolgozatokat tett közzé a Vigília című folyóiratban. Ezek közül úgy hisszük a legjelentősebb volt, az 1954-ben Szűz Máriával foglalkozó tanulmánysorozat, amelynek részei a következők voltak: Gyümölcsoltó Boldogasszonyunk; Mária a kereszt tövében; Mária pünkösdi imája; Nagyasszonyunk mennyei dicsősége és méltósága; Fájdalmas Szűzanyánk; Szeplőtelen Szűzanyánk. Takács József az Akadémián is szuverén egyéniség maradt. E magatartásával természetesen nem nyerte el az Állami Egyházügyi Hivatal szimpátiáját. Ennek megnyilvánulása volt, hogy 1956. február 22- én, a Hivatal Személyzeti Osztályának vezetője magához kérette az Akadémia akkori dékánját, s közölte vele, hogy Takács József február végétől kezdve nem folytathatja a munkáját, mivel: „Nevelői működését a Kormányzat a papnevelés szempontjából nem tartja megfelelőnek és ezért tőle a működési engedélyt megvonja". A Magyar Püspöki Kar a döntést az akkori kényszerhelyzetben elfogadta, s Takács Józsefet az Akadémiáról menesztették. A Kalocsai Érseki Hatóság 1956. augusztus 11 -én az alábbi levelet küldte Takács Józsefnek: „... tanári működését az államhatalom ellenzése miatt a RK Központi Hittudományi Akadémián nem folytathatja. Ezért a Püspöki Kar, a Hittudományi Akadémián betöltött tanári állásából felmenti". Takács József a Központi Hittudományi Akadémiáról való kényszerű távozása után ismét plébános lett. 1956. szeptember 2-án vette át a kácsi plébánia vezetését. 1960. augusztus 15-én Brezanóczy Pál apostoli kormányzó kisnánai plébánosnak nevezte ki. 1962. szeptember 1-től pedig visontai plébános lett. A visontai állomást három év után, 1965. május 1-től, főhatósága döntése alapján a gyöngyöspatai HEVESI NAPLÓ 1994. 3. 111