Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Lőkös Péter: Két középkori német kéziratról
Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár két középkori német kéziratáról A magyarországi könyvtárak közismerten sok középkori német kéziratot őriznek, elég csak az Országos Széchenyi Könyvtár, a Budapesti Egyetemi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár vagy a Kalocsai Főegyházmegyei Könyvtár gazdag kéziratállományára utalni. A sort természetesen folytathatjuk az Egri Főegyházmegyei Könyvtárral, hiszen az Eszterházy püspök által alapított bibliotéka is azon könyvtárak közé tartozik, amelyek német kódexeit a nemzetközi germanisztika is számon tartja. Különösen gazdag a könyvtár késő középkori anyaga. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár történetét ismertető munkák az értékes darabok felsorolásakor általában négy középkori német kódexet szoktak megemlíteni. Az első a B. V. 6. jelzetű, amely - több latin nyelvű teológiai értekezés mellett - öt német nyelven (bajor-osztrák dialektusban) íródott egyházi színjátékot (Erlauer Spiele) és egy Mária-siralmat (Erlauer Marienklage) tartalmaz. A 15. században keletkezett színjátékok leg- értékesebbike az Erlauer Dreikönigsspiel ('Játék a háromkirályokról'), ugyanis ez az első német nyelvű színjáték, amelyik a háromkirályok történetét feldolgozza. E játékoknak a német irodalomban elfoglalt kiemelkedő helyét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy két ízben is sor került szövegkiadásukra. A másik gyakran idézett darab az U2. III. 3. jelzetű kézirat. Ebben található Cyrillus püspök fabulagyűjteményének Ulrich von Potten- stein által 1410 körül készített fordítása. Ulrich műve annak köszönheti jelentőségét, hogy ez az első prózában íródott német nyelvű fabulagyűjtemény. (Ulrich von Pottensteinnek egyébként egy másik, nem kevésbé fontos műve is megtalálható a könyvtárban: a B. V. 2. jelzetű kódex őrzi az Auslegung des Vaterunsers und des Avemaria 72 HEVESI NAPLÓ 1994. 3.
