Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Török József: A képi civilizáció etikája

ha nem ártatlan. Azonban a nem ártatlannak további árnyalatai vannak a némileg szeplőstől az egészen feketéig. A kiválasztás egyúttal kizárást jelenthet: 1956-ban a Szuezi-csatorna eseményei a magyar forradalmat egyszeriben feledtették a tömegtájékoztatási eszközök segítségével. Az Öböl-háború alatt senki nem törődött a balti, államokkal és Jugoszláviával, jóllehet ez utóbbiban akkor teremtődtek meg a szégyenletes feltételek a mai eseményekhez.

A francia író, Frangois-Henri de Virieu a Médiacratie c. könyvében a tömegtájékoztatási eszközök kapcsán olyan hatalomról mer írni, amely lehet felelőtlen, arrogáns, sőt veszélyes is. A 200 éves toleráns francia demokrácia elviseli ezt a bírálatot annak tudatában, hogy a médiumok az intelligencia, a bátorság, a körültekintés és az elszántság segítségével felelősségteljes, szókimondó, de nem arrogáns, az egyének és a közösségek érdekeit nem veszélyeztető, hanem azokat elősegítő eszközök lehetnek a demokrácia javára.

Információ plusz ideológia = manipuláció

A kommunikációs eszközök a manipuláció szinte beláthatatlan technikai eszközeivel rendelkeznek. Miközben látszólag semleges és tudományos módszerekre hivatkoznak. A tényeket módjukban áll felnagyítani, vagy kicsinyíteni, sőt egyszerűen agyonhallgatni. Egy részletet kiemelni összefüggéseiből, vagy a járulékos tényezőknek, mellékes körülményeknek lényegi szerepet tulajdonítani, egyesek számára pusztán szakmabeli fogás. Feltenni olyan kérdéseket, amelyek csak a kérdésfeltevő által már előre meghatározott módon válaszolhatók meg - mindennapos eljárás. Riportalany legyen a talpán, aki a riporter könnyed fogalmazású megállapítása elől ki tud térni. A közvéleménykutatás hatalmas tudományos apparátusra épül, és nélkülözhetetlen a társadalmi életben. Ezzel párhuzamosan a közvélemény-kutatás ugyancsak tudományos igényű tanulmányozása arra is világot vet,

HEVESI NAPLÓ 1994. 3.

55