Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Török József: A képi civilizáció etikája
hogy a közvélemény-kutatási végeredmények számtalan esetben nem a kérdezettek, hanem a kérdezők közvéleményét tükrözik. Ma a médiumok iránt nagyobb a bizalom, mint a bizalmatlanság. Vajon a közvélemény-kutatások kritikátlan átvétele nem ingathatja meg ezt a bizodalmát? Értékek közvetítése Egyszerre vagyunk szereplői és szemlélői annak a valóságos forradalmi változásnak, amely az erkölcsi értékek területén megy végbe. Ennek egyaránt vannak pozitív és negatív összetevői. Pozitívnak tekinthető az emberi méltóság tudatosulása, az emberi szabadságjogok betartása iránti mind nagyobb elkötelezettség - amíg... nem kerül túl sokba. A kölcsönös függés és ennek következtében a szolidaritás tudata egyre jobban elmélyül és mindez tettekben is megmutatkozik. Elég Temesvárt, a Tien An Man-teret vagy Berlint említeni. A pozitív fejlődés mellett ott vannak a negatív jelenségek a filmeken, a tv-ben, a reklámokban: az emberi méltóság megsértése, az emberi test tárggyá degradálása, a másik ember semmibevétele, a fogyasztás ideállá magasztosítása. A pornográfia és az erőszak leplezett vagy leplezetlen ábrázolása már rövid távon is megmutatja számtalan negatív hatását. A folytatásos filmeket számosán bírálják, ám még többen nézik. A művészi fogyatékosságok mellett ezek olyan életet mutatnak be, amelyben a jólét, a kényelem uralkodik. A pénz, mint cél jelenik meg, a fekete-fehér főszereplők vagy nagyon jók, hogy a nézők azonosulhassanak velük, vagy nagyon rosszak, hogy minden ellenérzést át lehessen vinni a sorozatfilm bűnbakjára. A sorozatfilmek főszereplőinek érzelmi élete társadalmi szempontból igencsak megkérdőjelezhető magatartásformákat sugároz. Volt sorozat, amelyben az egyik epizód az idős házaspár együttes öngyilkosságát magasztalta a szerelem nevében vagy az 56 HEVESI NAPLÓ 1994. 3.
