Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Víz László: Assisi Szent Klára
PRÓZA Assisi Szent Klára 1. Története — mely lépten-nyomon összefonódik lelkiatyjának, Szt. Ferencnek életével — minden idők egyik legnagyobb „story"-ja. Különös, hogy irodalmilag kevéssé van kiaknázva. Talán azért, mert tökéletes. Nemcsak mint „story", hanem morális értelemben is, s az irodalom mindig is jobban vonzódott az „emberi"-nek a bukásban vagy az emelkedésben való megnyilatkozásához. Assisi, e kettős történet színhelye, a két szent élő emlékéből táplálkozó varázsa révén más, mint a többi olasz város: szépséges régiségét gondosabban őrző, egységesebb, intimebb, gondolkodásra kész- tetőbb, égre mutatóbb és derűsebb. Mindezt Ferencnek és Klárának köszönheti, a kétassisi-i szentnek, akiknek évszázadok óta eleven emléke még ma is mozgató ereje a csodálatos kis város lelki, szellemi, sok tekintetben még anyagi életének is. 2. 1211. március 18-án, virágvasárnap éjjelén hűvös éjszaka borult Assisi házaira. A környező dombok felől az erdők leheletét hozzák a tavaszi szelek. Az utcákon csend és sötétség, csak a sarkokon pislákol egy-egy halovány mécses. Csendes és sötét a Scifi család nemesi palotája is a székesegyház mellett, a Piazza San Rufinon. Mindenki nyugovóra tért, az ott lakó 10 HEVESI NAPLÓ 1994. 3.