Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 2. szám - TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: Így gyászolta Kossuth Lajost Heves megye

kora reggeli órákban megérkezett a „döbbenetes hír". Eger lakossága 9 órakor tudta meg a halálhírt. Negyedóra múlva az Egri Híradó lap külön kiadása gyászkerettel tudósította: „A hosszú szenvedés tehát véget ért... Kossuth Lajos meghalt! A magyar szabadság gyászba bo­rulva kesereg ravatalánál... Meghalt a magyar nép apja... De nem halt meg! Él, örökké él - mindaddig él, míg magyar lesz e földön, melynek szabadságáért harcolt, tűrt és szenvedett... A magyar szabadság élő szobra eltávozott; de ha halandó testét kikísérjük is közülünk oda, honnét nincs visszatérés: szelleme, lelke velünk marad. Örömben, bú­ban ez lesz vigasztalónk. Ha ránk törnek ádáz ellenségeink, ha a béke magasztos ölén pihenünk, ha egymás ellen izgatnak haszonleső hatal­masok, jusson eszünkbe Kossuth Lajos. Szeressük egymást, szeressük a hazát... nem halt meg a magyar szabadság! Beléoltotta minden ma­gyar szívébe Kossuth Lajos. Áldja meg az Isten nyugvó poraiban!" Előbb a Széchenyi utca kirakataiban helyezték el gyászkeretes arc­képeit, 10 órától meg az egész várost gyászlobogók borították. A nem­zeti gyászt a városháza homlokzatán lengő nemzeti színű lobogót be­borító fekete lepel mutatta. Az emberek az utcákra tódultak, és olvas­ták az újabb híreket, amelyeket a szintén délelőtt megjelent Egri Új­ság és a Hevesvármegyei Hírlap rendkívüli kiadása közölt. Csoportokba verődve némán álltak, vagy céltalanul ődöngtek az ut­cákon. Nem titkolva érzelmét, sok felnőtt zokogott. Délben az egri városi tanács gyászjelentést közölt: A város közönsége nevében tudat­ta „hazánk legnagyobb fiának, Eger díszpolgárának, Kossuth Lajosnak halálát". A harangok alkonyatig zúgtak. A megye másik városában, Gyöngyösön is a döbbenet, majd az őszinte részvét futott végig „az itt élőkön, fiatalokon, idősökön egya­ránt". Balogh Gyula polgármester a városháza erkélyéről félóránként közölte a Szt. Bertalan, vagy Nagytemplom előtt gyülekező, folyton növekvő tömeggel a távirati gyászhírt. Utasítására a templom déli tor­HEVESI NAPLÓ 1994. 2. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom