Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 2. szám - TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: Így gyászolta Kossuth Lajost Heves megye

nyára kitűzték az 1849 óta őrzött „szabadságharcos" nemzeti lobogót, az északi tornyára a városi lobogót - mindkettőt fekete gyászfátyollal. Délután a lányok a hajukba már gyászszalagot fontak, a férfiak meg a kalapjukra tettek fekete szalagot, vagy zsinórt. Este 6 órakor az arzenálhoz őrségváltásra érkező huszárok kardbojtját is fekete zsinór fogta össze. A harangok ebben a városban is az esti órákig zúgtak. A főszolgabíró feljegyezte, „Gyöngyöst a gyász fekete színe vonta be".

Pásztón, Hatvanban, Füzesabonyban, Hevesen és Tiszafüreden a lakosság szintén döbbenten fogadta a hírt. A gyöngyöspatai elöljáróság nem hitte el a halálhírt. Délben a bíró Pásztora és Gyöngyösre lovasfutárt menesztett, hogy „igazolt hírrel térjenek vissza". Hamarosan hozták is a „tényleges hírt".

A kisebb településeken is a Kossuth iránti részvét kerítette hatalmába a lelkeket. Csányban a középületeken és a magánházakon is ott lobogtak a gyász zászlói. Ugyanígy Poroszlón, Kápolnán, Atkáron, Vámosgyörkön. Feldebrőn Kovács Mátyás „igaz részvéte jeléül... a tetőről földig érő gyászlobogót tett a házára... karhosszúságú arany betűkkel ráírva »Meghalt Kossuth apánk!«" Dorogházán, Szuhán és Mátrámindszenten is március 21-én egész nap „siratták a harangok Kossuth apánkat". A következő napokban a megye számos községében öltötték magukra hajdani, féltve őrzött katonaöltözetüket a volt 1848/1849-es honvédek, nemzetőrök.

Megem lékezések, részvétnyi Ivánítások

Noha a részvétnyilvánítások a fentiek tanúsága szerint elsősorban külsőséges megnyilatkozások voltak, mindegyikhez mély, bensőséges érzelem fűződött. Ezt ekképpen fogalmazta meg az egyik gyöngyösi tanácsnok, Baltás Ferenc: „Gyászunk külső, fekete színe lelkünk gyásza... Könnyeink szívünk mélyén érzett megrendülésünk kifejezői. Ezekben nincs semmi talmi, semmi mesterkélt. Zokogásunk, el-elcsuk100

HEVESI NAPLÓ 1994. 2.