Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 2. szám - SZÍNHÁZ - Mi is a lengyel abszurd
leg gondolkodik is. Arról nem is beszélve, hogy a diktatúrában is minden mindennel összefügg, ha lemegyünk az alapokig, oda, ahol egy mondatban is megtalálható az igazság. Ha van. Mrozek a romantika korába viszi vissza-egy hercegség területére és formavilágába - a feltárt eseményt. Tíz személy küszködik a vallomásokkal, a hosszúra, jelentéstelinek szánt jelenetben, jelenetekben kérdések pörögnek egymás után, amikre úgy érkeznek a válaszok, mint a vak vadász golyói a lelövendő vad tájékára: tudatosan irányítottan itt nincs találat, az arcok sem tudnak mit kezdeni a tartalommal, a drámai szituáció, amivel kezdetét veszi a megcselekedtetett elmélkedés, átmegy gyorsan egy másik szintre, ahol három paraszt mondja a magáét. Ezek hárman összesen ötször veszik maguknak a bátorságot, ahogy a szerző nekik azt előírja, hogy megfejtsék a talányt, amivel Mrozek küszködik. A korban, a körülmények és felismerhetet- len okok miatt a pulyka olyan hosszúkás tojást tojik, méretében és tartalmában olyan rendkívülit, amitől a világnak fel kell, fel kellene fordulnia. Mert itt minden eszét és célját vesztve történik. Ha lehet hinni a Költőnek, aki mégis a lét értelmét kutatná a szavak mögött, a mondatokban, a kérdések megválaszolásában. Összeáll vitatkozni a Kapitánnyal, eszmét cserélne az arc nélküli, a botor szöveget, a hatalmat érzékeltetni kívánó Herceggel, aki - a romantika korában - államosítani igyekszik a szerelmet is, következésképp csak neki juthat Laura, akármit gondol, érez és cselekszik Rudolf, a fiatalember. És hogy legyen némi csavarás is az ügyben, úgy zökkenne helyére a farce, és vele az író nyugalmat óhajtó lelke, hogy a magasabbik szintre viszi a Költőt, azt a Laurát, aki végképp nem tudott eddig mit kezdeni magával, csak azt tudta, hogy ő menekül, hogy zsákmány, hogy áldozat, pedig szeretne élni. Az sem biztos, hogy az álmodozó, kérdező és kérdezkedő, kéredzkedő, de válaszolni képtelen Költővel lehet elégedett, de a tánc neki, miatta mindent megmagyaráz - az író szerint. Külön tanulmány tárgya lehetne, de nem ez a célunk, felderíteni, 90 HEVESI NAPLÓ 1994. 2.