Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 2. szám - SZÍNHÁZ - Huszka Jenő: Mária főhadnagy

Jubileumi tiszteletkor Huszka Jenő: Mária főhadnagy A Gárdonyi Géza Színház művészeti tanácsa bizonyára Kossuth Lajos halálának századik évfordulójára is gondolt, amikor a Mária fő­hadnaggyal, Huszka Jenő melódiái miatt, zenés színházat is tervezett erre az esztendőre. Ki tagadná, hogy az örökzöld dallamokra nem csak az idősebb korosztály kapja fel a fejét, de a fiatalok is úgy érzik, hallatukra, mintha nekik ezt már játszották volna valahol. A zenével ma sincs bajom. Akkor sem volt, amikor még a háború végjátékos esztendeiben áthullámzottaz országon. A bécsi döntések után „visszakaptunk" Erdélyből, Felvidékből, Kárpátaljából; Délvidé­ken is történtek dolgok-események, s mi akkor azt hittük, mert ezt sulykolta a propaganda, hogy Trianont előbb-utóbb teljesen jóváte- szik, felülvizsgálják a nagyhatalmak. Ebben a felemás, olykor tudatha­sadásosnak is ítélhető állapotban élve vettük észre - vagy úgy hisszük, hogy észre vettük -, néhány ember, jeles művészek, Huszka Jenőtől Honthy Hannáig, Szeleczky Zitáig-Szilágyi Lászlót, az írót se hagyjuk ki szövege miatt- összefogtak, hogy magyarságunk védelmében, azt túlhangsúlyozva szóljanak a labancság, a németek ellen. Akik akkor a színházba bementek, a fővárosban és vidéken, tudták, hogy itt nem- csak irredentizmusról van szó, hanem arról, és elsősorban arról, hogy HEVESI NAPLÓ 1994. 2. 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom