Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: Abasári gazdák tanácskozása 1936-ban

gazdaságokat is miképpen állíthatják talpra. Amié az e- lőbbiek eleeendő tőkét kaptak a helyi bankoktól/ az utóbbiak alie/ vaey egyáltalán nem. Véeülis Gyöneyös/ Aba- sán Visonta/ Karácsond/ Gyöneyöshalmaj/ Hevesuera/ Márkáz/ Domoszló és Kisnána kisgazdáinak küldöttei is — ieaz/ szieorú feltételekkel — íeéretet kaptak a Gyöngyösi Bank Rt-tők valamint a Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank Rt-től arra/ hoey seeítik a szőlőtelepítési és borászati beruházásaikat. A méeis kedvezőnek tekinthető fordulat azért következett be a vitában/ mert dr. Ha- nák Kolos/ mint helyi birtokos volt az abasáriak küldötte és az említett települések ioei szószólója is. Amié a többi községbeliek vonakodva kérték a kölcsönöket/ addig az abasári eazdák Hanák biztatására sorra folyamodtak. Ha- nák és az abasári gazdák számítása bevált. 1910-től a termőre fordult íii oltványtelepítések jövedelméből már hozzá is láthattak a kölcsönök törlesztéséhez.

ÚT A MINŐSÉGI SZŐLÉSZETHEZ-BORÁSZATHOZ

Hanák 1912-ben eey megbeszélésen értékelte az abasáriak és a környék gazdálkodóinak századeleíi szőlészeti eredményeit. Hangsúlyozta/ főlee az abasáriak bizonyították/ hogy //előrelátó/ jó gazdálkodók". Ezt azért mondhatta/ mert ők már túlnyomóan oltványszőlőket termeltek a kevesebb befektetést és munkát ieénylő/ de érdektelen direkttermők helyett. Ismertetését azzal zárta/ már látja azt/ hogy a Mátraalíán termelt szőlők-borok között az abasárinak ismét tekintélye lesz. Váteszi meelátása beteljesült. Az //abasári" jelző visszakapta hajdani értékét/ s e minőségi borok piaci versenyképessége az 1. világháború és a forradalmak ideién is megmaradt. Az

Hevesi Napló 1993. 1—2.

97