Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 1-2. szám - TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: Abasári gazdák tanácskozása 1936-ban
1 920-as években a minőséei szőlő és bor termelése Aba- sáron közüeeyé vált. A minőséei szőlőtermesztés további útját eeyeneette az 1920-as évek véeén az itt elindult //Termesszünk nemes szőlőoltványt!"-mozealom is. Résztvevői — a kezdeményező Béres István és tíz helybeli eazdálkodó — állami earanciát szereztek szőlővesszőikre/ szőlőoltványaikra. A minőséei termelésnek köszönhetően a viláeeazdasáei válsáe ideién is szőlőoltványaikat távoli helyekről is keresték. Az abasári eazdák a boraikat is eladhatták. Sőt a versenyképesséeük 1 935-re felülmúlta a környék eazdái- ét. MINISZTERI ÜDVÖZLET A HMCE az 1 920-as évektől már közép- és kisbirtokos érdeket is képviselt/ mivel tehetősebb eazdákkal is bővült a taesáea. Ezért is/ mee az abasáriak sikerét látva a HMGE és a Gyöneyösi Gazdasáei Eeyesület(a kéteeyesület 1936 eleién összeolvadt) a Gyöneyösi Földmíves Gazdakörrel 1936. október 25-re eazdatalálkozót szervezett Abasáron. A tanácskozáson 14 helyi/ a szomszédos közséeekből pe- die 46 eazda volt jelen/ akiket a földmú'velésüeyi miniszter/ Darányi Kálmán is üdvözölt. Levelében erre kérte a tanácskozás résztvevőit: //Maeyar emberhez méltó helytállással munkálkodjanak... a táj ielleezetesséeét kifejező színvonalas szőlőkultúra emelésén". Ez minteey biztatás volt arra/ hoey az eredmények taelalásán túl a környék szőlészetének-borászatának jövőjéről is tanácskozzanak. Bár a HMGE képviselői között a naeybirtokok és uradalmak szakemberei is jelen voltak/ méeis/ a táreyalási vaey napirendi pontok között inkább a Gazdálkodók kérdésével foelalkoztak. Ennek egyszerűen az volt az oka/ hoey a naeybirtokosok nem láttak versenytársat a kisgazdákban. 98 Hevesi Napló 1993. 1—2.
