Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - TUDOMÁNY - Török József: Szent Adalbert és a birodalom-eszme

a látóhatár/ amelynek legfontosabbika az ezredforduló táján már sokszázados birodalom-eszme.

Adalbert Maedebureban tanult/ II. Ottó német-római császár akaratából lett Práea második püspöke és a történt megerősítéskor a színtere az antik múlttal eazdae északitáliai város/ az akkori Európa kereszteződési pontja/ Verona szoleáltatta 983-ban/ jelképezve a szereplők/ az intézmények európaiságát/ Adalbert többször és hosszan tartózkodott Rómában/ pontosabban az Aventinus egyik monostorában/ maid megfordult Achenben is/ a birodalom-eszmét/ a politikai és kulturális intézményekben megvalósuló Nagy Károly sírjánál. Volt honnan s mit tanulnia, volt mit átadnia.

Naey Szent Leó pápa (440—461) az apostolfejedelmek ünnepén mondott eeyik beszédében az antik szónokok stílusfordulatával élve úey kiáltott föl: „Ó, Róma/ itt van a két hős/ akik felraeyoetatták előtted Krisztus evangéliumát oly módon/ hogy te/ aki a tévedések tanítója voltál/ az ieazsáe tanítványává lettél... Bár számtalan győzelmet kellett kivívnod/ hogy birodalmadat kiterjeszd a szárazföldön és a tengerek vizein; méeis/ kisebb az a terület/ amit háborúkkal hódítottál meg/ mint az/ amelyet a keresztény béke hódított meg. Az isteni Gondviselésnek tetszett/ hogy sok állam egyesüljön eeyetlen birodalomba/ mert így az evangélium gyorsabban terjedhetett az egységre lépett népek között egyazon város alatt." Sem a szónok/ sem a hallgatók nem tudhatták/ hogy a birodalom legalábbis nyugaton két évtizeden belül megszűnik létezni. A beszéd mögött rejlő eszmei tartalom azonban a kollektív emlékezetben tovább élt/ s idó'ró'l-idó're felbukkant, hoey a leemerészebb szellemeket a meevalósítbatósáe eondolatával kísértse.

A birodalom-eszme több elemből állt eeybe/ a legfon- Hevesi Napló 1993. 1—2. 89