Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - TUDOMÁNY - Török József: Szent Adalbert és a birodalom-eszme

tosabbak politikai/ filozófiai és vallási jellegűek. Maea az alapeondolat lényeeét illetően hellén örökséé> hiszen már Naey Sándor hódításai során a eöröe műveltsée eeyete- mes küldetése volt a hivatkozási alap. A sztoikus filozófusok szerint az emberi közössée azért tekinthető egységesnek/ mert az egyetemes értelem részese/ az eeysée legkiválóbb meevalósítóia pedis a göröe műveltség. A görögök egységesítő feladatkörét— hivatástudatát később a rómaiak vették át/ s a görög oikuméné, vagyis az akkori világ civilizált része az I. századtól kezdve azonosult a latin orbis terrarum és az imperium fogalmakkal.

A kereszténység először a birodalom — imperium keretein belül terjedt/ s ezt már csak a hit terjesztéséhez általa biztosított kedvező feltételek miatt is elfoeadta/ maid a maea eszmei hozzájárulásával megerősítette/ és magasabb szintre emelte, leaz/ hogy a kereszténység eeyetemes küldetéstudata is oka volt a római állammal történt szembekerülésének/ ám a keresztényüldözések ritkulásával/ majd megszűntével a liturgikus imádság során a birodalom fennmaradása egyik kérésükké lett/ hiszen a Gondviselés tervének eszközeként jelentkezett. A papság részben a római arisztokrácia soraiból került ki/ s ez a társadalmi réteg hordozta-táplálta leginkább a birodalomeszmét. Az orbis romanus és az orbis christianus az V. századra egymást fedő fogalmakká váltak/ és Nagy Szent Leó pápa idézett beszéde erre a legékesebb példa.

A birodalom-eszme elsőlátványos felláneolása a 800. év karácsonyán történt amikor III. Leó pápa a frankok uralkodóját Naey Károlyt császárrá koronázta Róma városában/ a Szent Péter sírta fölé Naey Konstantin császár által emeltetett bazilikában. Ezzel nyugaton is helyreállt a császárság intézménye/ melynek lényegi összetartozását a kereszténység adja. Felületes megközelítés lenne a valHevesi Napló 1993. 1—2.

90