Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 1-2. szám - SZÍNHÁZ - Tévedések vígjátéka az egri színházban, avagy egy „mezei néző” benyomásai
— Kisasszony/ eey levelet hoztam. — Ajánlott! — Ez biztosan a válasz. Az eeyetemről. — Hol kell aláírnom? A postás elment. Anikó elolvasta a levelet. Az öröm után hosszas gondolkodásba merült. Csendben vacsoráztak Boy-iab maid a szokásos esti futás után azonnal nyu- eovóra tértek. Anikó szeretetteljesen simoeatta a mellette fekvő bozontos kutyát. * * * * — Anyú/ kérlek ne tedd le! — Ebből elesem van! Nem széeyenled maead?! — De... — Mikor elköltöztél/ nem szóltam. Mikor ejtőernyőzni kezdték nem szóltam. Mikor maeadhoz vetted azt az óriási döeöt... — De Anyú! — ... nem szóltam. Ezt viszont már nem nyelem le! Palizz be valaki mást! Tollas az én hátam? Hát nem! Ne nézz madárnak! Ha esetlee vajami értelmes mondanivalód lesz/ maid szólj! — (Katt. Űűűűűűűűűűűű...) Anikó összeeörnyedve csúszott le a földre/ a telefon- kaeylót az ölébe ejtette. Arcát kezébe temette.. Boy melléje telepedett/ naey/ szőrös fejét Anikó lábfejére rakta. * * * * (Presszóban) — Nem mehetek. — Hoey micsoda?! — Nem mehetek! — Ezt nem hiszem el! Te hülyéskedsz! — Nem. Nem mehetek. — Jó/ jó ezt már hallottam. Ha csak eey észérvet tudsz felhozni a döntésed mellett/ elfoeadom. Hevesi Napló 1993. 1—2. 67
