Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Nagy Sándor: Az Egri Vitkovics-Önképzőkör

irodalom kutatóiát/ szöveskiadások gondozóját/ a budapesti eeyetem magántanárát/ Horváth Cyrillt.

A tanulók között is ismert neveket fedezünk fel: Reményi Edét a világhírű hegedűművészt/ Péterfy Jenőt, a már említett Török Konstantint/ maid később a neves néprajztudós Berze-Naey Jánost a századforduló éveiben pedie Kállay Miklóst a kiváló műfordítót/ az Eeri Úisáe/ maid a Napkelet szerkesztőiét/ és a népszerű életraiz-reeények íróját/ Harsányi Zsoltot. Az eeyházi írók közül itt említjük mee Tóth Tihamért az eeri teolóeia tanárát/ és Békefi Remisei a későbbi zirci apátot/ akit a halál is Eeerben ért 1 924-ben.

Az 1 874—76-os években itt véeezte a gimnázium első két osztályát Bródy Sándor> a város szülötte/ akinek egyébként meglehetősen tarka érdemjegyei között feltűnőek a festészetből/ rajzolásból és szépírásból szerzett jeles eredmények. Ismerjük Bródy vonzódását a képző- művészethez/ ismerjük színes nyelvi stílusát/ s ha nem is tulajdonítunk nagy jelentőséget ekkori iskolai élményeinek/ joggal feltételezhetjük/ hogy az 1868-tól Szvorényi által gondosan megszervezett körülmények/ az ói rajzterem/ a felszerelések/ és nem utolsó sorban a bécsi és olaszországi akadémiákat megjárt festőművész rajztanár/ SaJósyAlajos elmélyítették benne ezirányú hajlandóságát.

A hetvenes években már meeerősödött az önképzó'köri mozealom is> amelynek első ieazán kiemelkedő taeia az 1880-ban érettséeizett Néeyesy László volt. A //naeygym- násiumi szépirodalmi társaság" megalakítását mée Szvorényi diákjai kezdeményezték 1860-ban/ s bár Juhász Norbert 1863-ban engedélyezte is az //önképző magyar iskolát"/ a Helytartótanács betiltotta annak működését. Erre csak 1868. január 7-e után nyílt lehetőség/ amikor Eötvös József miniszteri rendeletében közzétette az alap42 Hevesi Napló 1993. 1—2.