Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Nagy Sándor: Az Egri Vitkovics-Önképzőkör

szabályt amit Szvorényi József 1868. március 1-ién hirdetett ki a diákoknak/ a teljes tanári testület jelenlétében. Ettől kezdve a kör tevékenyséee zavartalan volt/ kivéve az 1874-es esztendőt/ amikor 76 nyolcadikos fellázadt a túlzott tanári beavatkozás ellen. Az eset naey port vert fel/ a Pesti Napló //Diáklázadás" címmel országosan is mee- szellőztette a máius 5-én fegyelmi gyűléssel lezárt ügyet. Bár a nyolcadikosok az 1 875—76-os tanévben is boikot- tálták még a munkát/ az évtized végére az önképzőkör tevékenysége belesimult az iskola hivatalos szellemiségébe.

Egyfajta letisztult/ maid a század végére egyre inkább konzerválódott nemzeti klasszicizmus jellemezte ezt a szellemiséget/ amely — jórészt Beöthy Zsolt szemléletét elfoeadva — Petőfi és Arany után csupán Jókai és Madách/ legfeljebb még Szigligeti munkásságát fogadta el a nemzeti irodalom értékeként. Néeyesy önképzőköri munkája mindenben meefelelt ennek a felfoeásnak: a költemények> beszélyelo bírálatok és emlékbeszédek között hetedikes korában pályadíjat nyert Arany János nAz eeri leány" című balladájának ,> széptant taelalatával", a város //mindkét nembeli díszes közönséee eló'tt" meerendezett záróülésen pedie felolvasta a >>Petó'fi emlékezete" című beszédét; nyolcadikos korában Katona József Bánk bánjáról és Kazinczy Ferenc Pályám emlékezete című művé- ró'l írt tanulmányt a szokásos évi záróülésen népköltési tanulmányával és a Pázmán lováé szavalatával aratott meeérdemelt sikert.

Néeyesy László 1885—87-ben az eeri gimnáziumban kezdte tanári pályáját is. Mint az önképzőkör társelnökének — a nagytekintélyű Maczki Valér mellett töltötte be ezt a tisztet — része volt abban/ hogy a kör 1885-ben felvette Vitkovics Mihály nevét akinek születési centenáHevesi Napló 1993. 1—2. 43