Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Nagy Sándor: Az Egri Vitkovics-Önképzőkör
NAGY SÁNDOR Az Egri Vitkovics-Önképzőkör (1860—1948) Az eeri katolikus főeimnáziumot a Jezsuiták alapították 1689-ben. A rend meeszüntetése után kisebb meeszakí- tással a ciszterciek gondozták az 1948-as államosításié. Az 1852-től már nyolc osztállyal működő iskola véeleees szervezeti kereteit és a klasszikus erammatikai-poétikai- irodalomtörténeti ismeretek maeyar nyelvű tanítására alapozott szellemi arculatát három ieles ieazeató — eeyúttal a rendi konvent perielei — irányításával nyerte el. Közü- \ük Juhász Norbert— később kassai tankerületi főieazea- tó — volt az alapozó/ őt követte az irodalmi-nyelvészeti- pedaeóeiai tevékeyséeéről közismert tudós akadémikus Szvorényi József, maid 1892-től 1917-ie Kassuba Domokos,< az intéymény ma is álló épület-eeyüttesének kialakítója. Munkájukat neves tanárok segítették: a csillagász Albert Ferenc, a nyelvész Ihász Gábor/ a Magyar Nyelvőrt alapító Szarvas Gábor, a korábban jogász/ és a líceumi magyar nyel- és irodalmi tanszéken apósát/ a stilisztikai könyvéről ismert Ivánszky Antalt követő Makáry Györey — költő és maga is fontos verstani munka szerzője — Horváth Zsigmond a természettudományok kiváló ismerője vagy a polihisztor Szabó lenác, egyúttal az //Eeer" című újság szerkesztője. A sor ezzel nem teljes/ hiszen említenünk kell még a rangos irodalmi tanulmányokat író Török Konstantint/ az intézmény volt tanulóját/ valamint az egri tanárkodás után a zágrábi és a kolozsvári egyetemi katedrára lépő Greska Kázmért/ és a magyar középkori Hevesi Napló 1993. 1—2. 41
