Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Lőkös István: Szvorényi József, az irodalomtudós

tolóeiai munkáját dicséri/ miként a kötetek íeeyzetanyaea s mindenekelőtt a kísérő tanulmány/ Vitkovics Mihály életraiza. Eeerből akkor már csaknem nyolc évtizede eltávozott a Vitkovics-család/ íey a költő haeyatéka is a várostól távol/ csak részben eeybeeyűitve porosodott családi és közEyűiteményekben.

A már nem fiatal/ s esészséei állapota miatt eyakran visszafogottabb munkára kényszerülő Szvorényi ennek ellenére példás alapossáeeal véeezte vállalt feladatát. íey lettek hozzáférhetők olvasók és irodalomtörténészek/ diákok és tanárok számára Vitkovics Szerb népdalfordításai; népies modorban írott maeyar nyelvű versei; ódái/ episztolái és epierammái; Kazinczyhoz/ Kölcseyhez/ Horváth Istvánhoz/ Szemere Pálhoz/ Döbrentei Gáborhoz/ Pápay Sámuelhez/ s az Eeer városában méltatlanul elfelejtett joe- akadémiai irodalomprofesszorhoz/ Ivánszky Antalhoz írott levelei: Az óhitű maeyar írókról/ A szerbus vaey rác nyelvről s A maeyar könyvek terjesztéséről írott értekezései; Lessine-inspirációk nyomán készült/ s első megjelenésük ideién (1817-ben) is sikert aratott állatmeséi és vé- eüb de egyáltalán nem utolsó sorban — meekésettséee ellenére is — érdekes/ prózatörténetünk által is becsült s szépirodalmi értékein túl művelődéstörténeti érdekű/ eeri vonatkozásokban eazdae szentimentális regénye. S hogy e mintaszerű textológiai munka irodalomtörténeti Jelentőségéről némi fogalmat alkothassunk/ idézzük Vitkovics kor- és pályatársának/ a modern maeyar irodalomkritika egyik első kiválóságának/ Baiza Józsefnek sorait az epie- rammaköltő Vitkovics Mihályról. Korszakot jelző/ Az epieramma teóriájáról című tanulmányában írja: //A maeyar epierammatisták eeész seregében (ha Kazinczytól elvonjuk elménket) Vitkovics érdemel a leetöbb figyelmet. Az ő darabjait vidám elevensée/ olykor enyeleő/ olykor

Hevesi Napló 1993. 1—2.

37