Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Lőkös István: Szvorényi József, az irodalomtudós

nánt» amelyben a kor klasszika-filolósiai eredményeit is hasznosítva szól a Goethe-i értelemben vett Weltliteratur> a világirodalom e nagy fejezetéről. A mai olvasó — a klasszikus műveltséganyag» a latin és a görög nyelv» egyáltalán az antikvitás egészének bűnös és kicsinyes» prepaszemléletű háttérbeszorítottsága miatt — álmélkodva forgatja ezt a száznegyven esztendős könyvet» s csak szorongással vegyes reménnyel olvassa az előszó alábbi passzusát» hátha valóság lesz — az» amit Szvorényi elmond — megújuló iskoláinkban úira: »»Dicsőség ez újabb idők buzgalmának» hogy az elhagyott ügyet felkarolta! Átszervezett tanintézeteinkben a classicai tanulmányok újabban szélesebb kört nyertek» a római mellett a hellén remekíróknak is eeyenhaladású olvasása süreettetik» és ó-classica litteratura történelmének főbb pontjai már a gymnasiumi tanfolyam közben előadandókúl jelöltetvén ki...» mik eeyrészben újak lévék nálunk/ a kezdet nehézségeitől nem egészen mentek; de melyek el fognak oszolni/ csak tegyük meg körűlök/ amit megtehetünk." S hogy Szvorényi e tárgyban mit tett/ arról könyve tanúskodik. Benne mindenekelőtt az a gazdag/ elsősorban német nyelvű szakbibliográfia/ amelyet munkája összeállításához maga is használt/ s amelyet — további tájékozódásra ösztönözve— a tárgyat tanító kolléeái figyelmébe ajánl a legfrissebb tudományos összegzések és eredmények példaanyagaként. 1816 és 1 842 között/ Berlinben/ Halléban/ Jénában/ Karlsruheban/ Lipcsében/ Maedebureban/ Stuttgartban/ illetve Bécsben és Triesztben megjelent művekről van szó/ amelyek közé méltán iktatja be a debreceni kollégium ieles klasszika-filolóeia professzorának/ Budai Ezsaiásnak Réei római vaey deák írók élete c., 1814-es kiadású munkáját is. A eöröe és római irodalom e műnemek/ műfajok- valamint a szaktudományi ágazatok (földHevesi Napló 1993. 1—2.

31