Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 3. szám - KÖZÉLET - Az idő sodrában
meg egyebekről, majd eljut az alábbi szövegrészig: „Sokakat érdekel, mi lesz a tanárképző főiskola hatalmas épületének sorsa, melyet Eszterházy Károly építtetett egyetem céljára. Ehhez nem nyúlunk—nyilatkoztaCzakó István kanonok, aki az egyház részéről vezeti a tárgyalásokat. Járt ugyan az érsek úrnál a német nagykövet, aki felajánlotta, hogy megvennék az épületet egy európai katolikus egyetem számára, de erre az érsek úr nemet mondott, az egyház nem foglalkozik tovább az épülettel." Van még tovább is az egyházat képviselő pap szövege, de itt meg kell állnunk. Szerintünk, ahány mondat, illetve ahány szó, annyi hiba. Talán több is, mint hiba. Ha igaz az, hogy az egri érsek tovább nem foglalkozik az épülettel,—a kiejelentés önmagában meghökkentő. De minden indokolás nélkül, csak belemondani avilágba, hogy egy barokk stílusremeklés, egy egyházi vagyon, az egri egyetem gondolatának látható váza, szimbóluma, egy szellemi elit idetelepítésének a lehetősége, a város arculatának ékessége, a teremtő és oktató egyház bizonyítéka, argumentuma, nem érdekli az egri érseket?! Miért nem? Hogyan nem? Ismeri bizonyára a saját indokait, felmérte lehetőségeit, összevetette, miért nem jó, nem elfogadható neki egy európai katolikus egyetem gondolata? A német tőkétől tart, az európaiaktól, a katolikusoktól? Vagy attól, hogy Miskolc mellett, annak ellenében szerényen, a maga keretei között egyetemi várossá fejlődhetne Eger is? Attól óvná az egri érsek Egert, hogy ide olyan oktatói kar érkezhetne, amelyet nem lehetne vegyíteni a főiskola oktatói karával? Vallásháború alakulhatnak átmenetileg—mintmondjuk, manapság Jugoszláviában a muzulmánok, ortodoxok és katolikusok között? A mai marxista szel lemiségű oktatók és a jövendő kától ikus egyetemi tanárok között? Nyomottá válna az itteni népesség kedélyvi lága esetleg attól, hogy itt ismét meghonosodna az európai szellemiség? Nyomottá válna az itteni oktatók jelenleg sem rózsás kedélyállapota, mint az a látkép, amely a cikk főhelyén, primitív Hevesi Napló 1993. 3. 7
