Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 3. szám - KÖZÉLET - Az idő sodrában
szemléletet takaró, vagy nagyon is felmutató felvételén, ahol a szomszéd épület kéményrendszere „löki oldalba", felülről azt a rajzolatot, amit a Líceum máshonnan—nem megnyomva, nem eltorzítva — teljes szépségében mutat meg? (Hogy még nyilvánvalóbb legyen a bulvárlap témakezelése, fontosnak tartja afotós és a lapszerkesztő, hogy az oromzati ornamentika mögött lévő antenna-rend a cikk iniciáléjaként szerepeljen, nyilván azt az asszociációt sugalIva, hogy itt az ókonzervatív múlt küszködik a haladással, a tudománnyal, a jövővel? Kontratételként a jobb alsó sarokba a fotós fényképe alá betálal egy szatyorral közlekedő apácát, nyilván a Sancta Maria Gimnázium idős tanárnőjét, hátulról fotózva, fekete télikabátban, fityulával, hogy ellentéte legyen-lehessen annak a látványnak, ahogy a Gárdonyi Gimnázium épülete melletti lépcsősoron lezúdulnak a gyerekek a fiatal tanárnőkkel? A cikk további részét nem elemeznénk. Csak elképedésünknek adunk hangot — mások felháborodtak! —, hogy az Egyház nevében, ma, 1993. tavaszán két fontos tisztséget betöltő méltóság ilyen nyers és indokolatlan (nem indokolt) szövegben adja hírül a pesti körúti sajtóban a tényt, hogy őket a Líceum, mint olyan és az európai katolikus egyetem telepítési lehetősége nem érdekli. (Talán azt hitték, hogy a XI. századi német lovagok jönnek be országéi vivő szándékkal a püspöki székhelyre? Talán féltik az egyházmegyét, a németek bevonulásától? A Líceum sorsa egy érsek személyes érdeklődésétől, ízlésétől, céljaitól függhet? Jobb lenne persze áttelepíteni ezt a palotát Miskolcra, ahol nagyobb létszámú közösségre hatna?) Derék Eszterházy püspök, ott, az örökkévalóságban, imádkozz az üdvözítő kegyelem megszerzéséért utódaidnak és azok segítőinek. Azért is, hogy ébredjenek rá, mit, kitől, milyen mértékben kíván meg a hely szelleme! Az a bizonyos genius loci! Persze, tudjuk, hogyne tudnánk, a szel lemmel, a szellemiséggel, a renddel — legyen az 8 Hevesi Napló 1993. 3.
