Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 3. szám - TUDOMÁNY - Földvári Sándor: Habina Lukács, a görögkatolikusok tanára

Arcok Eger múltjából Habina Lukács, a görögkatolikusok tanára Az Eger történetében mérföldkövet jelentő Eszterházy Károly püspökségének idejére esett a munkácsi görögkatolikus egyházmegye felállítása. Eger és Munkács között azóta folytak viták, amióta Jakusics György egri püspök kezébe 1646. április 24-én Ungvárott 63 keleti szertartású (ortodox) pap letette a katolikus hitvallást. Ez volt az ún. ungvári unió, amely a görögkatolicizmus kezdetét jelentette hazánkban, egyszersmind a több, mint évszázados vitát, amely akörül folyt: felsőbb hatósága-e a munkácsi görögkatolikusoknak az egri (ró­mai katolikus) püspök? A juriszdikció feletti disputák árnyékában kissé elhalványult az a tény, hogy Eger a XVIII. század folyamán a kelet-felvidéki és kárpátaljai régió kulturális centrumává vált, amely az „Európára néző ablakot jelentette" ennek a - közismerten retar­dált fejlődésű - területnek. A kultúrcentrum-szerep Eger barokk felvirágzásához kapcsolódik. A folyamat Barkóczy Ferenc püspöksége alatt szélesedik ki, amikor a város országosan ható irodalmi és kulturá­lis központtá válik. Itt alkotnak elsősorban a teológusok: Gusztinyi János, a hitvédő, Amb- rosovszky Mihály, a történetíró, Kovács József és Gerstocker Antal hittudományni és prédikációs művekkel. Meghatározó volt a püspök szerepe Orczy Lőrinc életművében, és nagyra becsülte Barkóczy támogatását Révai Miklós, illetve Kazinczy Ferenc is. Amint Bitskey István, az egri barokk legavatottabb ismerője megállapítja: a kor európai műveltsé­gére nyitott, felvilágosodott szellemű egri kulturális központ Barkóczy Ferenc esztergomi hercegprímássá történt kinevezésével alapos változáson ment keresztül. Az új püspök, Esz­terházy Károly elsősorban és mindenekfelett a vallásos szellemet igyekszik erősíteni. Ebből adódóan az ő nevéhez fűződik a barokk Eger építészeti arculatának a kialakítása. Az Eger-Munkács juriszdikciós vita 1771-ben zárult le, amikoris XIV. Kelemen pápa fel­állította a munkácsi görögkatolikus egyházmegyét. Korábban a munkácsi apostoli vikárius volt a görög szertartású egyesületek egyházi feje; aki tehát pápai helynök, azaz közvetle­nül a Szentszéknek alárendelt személy. így az egri püspökök igénye, amely arra irányult, hogy saját joghatóságukat a görögkatolikus hívekre kiterjesszék, erősen vitatható volt. Másrészt, az egri felfogás szerint: egy egyházmegyében egy püspök gyakorolhat juriszdik- ciót, a munkácsi apostoli vikárius tehát az egri püspök rituális helyettese; ebből adódóan az egyes egyházközségekben a görög pap a latin lelkész rituális helyettese. Ez a felfogás megfosztotta a görög papot egyházi jövedelmeinek - megélhetési forrásainak - jelentős ré­szétől, a vegyes házasságok esketési jogától, stb. A tisztázatlan helyzet több alkalommal tettlegességekhez vezetett. Az Egerben tanuló görögkatolikusok professzorának, Habina Lukács személyének és éle­tútjának megértéséhez látszott szükségesnek a fentiek felelevenítése. - Ami a görögkatoli­kusokat illeti, ők Barkóczy Ferenc püspökségének idején kerültek az egri papnevelő szemináriumba, két úton. Mivel Munkácson nem volt megoldott a papképzés, Mária Terézia 1754-től kezdve évi 1200 forintnyi segélyt utalt ki az egri szemináriumnak, hat munkácsi egyházmegyés pap­növendék neveltetési költségeinek fedezésére. (Közülük négy ruszin, kettő pedig román volt.) A királynő döntésére Barkóczy Ferenc egri püspök kérése nyomán került sor, mivel 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom