Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 3. szám - TUDOMÁNY - Földvári Sándor: Habina Lukács, a görögkatolikusok tanára

Barkóczy, mint jó pásztor, gondoskodni kívánt a görögkatolikus lelkészképzésről. Canoni- ca visitatioja során tapasztalta az égető paphiányt, amelyet a négy + kettő egri szemináriu­mi hely csak kis mértékben tudott orvosolni. Akkor is kerültek Egerbe görögkatolikus papnövendékek, amikor Barkóczy 1760-ban a kassai Kisdiánumot az egri szemináriumba olvasztotta. Ebben ugyanis bizánci rítusú nö­vendékek is voltak. Problematikus a görögkatolikusok szertartásra, illetve egyházi szláv liturgikus nyelvre való oktatása. Ennek hiányában ugyanis a saját liturgiájukat és annak nyelvét kellőképpen nem ismerhetvén, a római katolikus szertartást és a latin nyelvet viszont igen - az egri nö­vendékek ellatinosításáról hangoztatott munkácsi vádak nem voltak alaptalanok. Az irodalom egyetlen tanárt ismer, aki a „görög szertartások", illetve a „ruthén és oláh nyelv" oktatója volt Egerben: Habina Lukács. 1769-től 1775-ig működött a Telekessy alapí­totta szemináriumban. Eredetileg homonnai parochus volt, ám egyházi felsőbbségével, a munkácsi görögkatolikus apostoli vikáriussal ellentétbe került, mivel eltávolították a püs­pöki székhelyről. Miután homonnai parochus korában egerpárti érzelmeket táplált, Ung- várott Bradács apostoli vikárius álta meghurcoltatásnak volt kitéve. Ezután Eszterházyhoz menekült, aki, mint említettük, a görögkatolikusok oktatójává tette. Az Egri Érseki Levéltár Archivum Vetus anyagának 129. számú iratcsomója őrzi Habina Lukács rítusváltásának szentszéki jóváhagyását. Ugyanott található Merendának Eszterházy római ágensének kísérőlevele, amelyben a püspököt az ügyről értesíti. Ezek szerint Habi­na áttért a latin rítusra, azaz görögkatolikus papból római katolikus pappá vált. Kérdés: miért tette? Mindenképpen alapot szolgáltatott ezzel a munkácsi vádakra, amelyek szerint Eger erőszakos latinizációt folytat. Lámcsak, a görögkatolikusok tanára is „renegát" lett, milyen légkör uralkodhatik ott. Ez a tanár ugyanakkor hű maradt a saját liturgiájához és liturgikus nyelvéhez, hiszen szakismereteit a 4 ruszin és 2 román hallgató neveltetésének szolgálatába állította. Az feltételezhető, hogy az egri teológia jól felkészült és Rómában végzett tanárai jól ismerték (?) a bizánci liturgia minden részletét, s így azt oktatni is tud­ták. Ám az kétséges, hogy az egyházi szláv liturgikus nyelvet, illetve a ruszint és a románt egyaránt ismerhették és taníthatták volna. Habina tehát Egerben is az „övéit" igyekezett szolgálni, eredeti hivatásához és önmagához híven. Rítusváltásában szerepet játszhatott a személyes sértettség is, hiszen az egyszer meghurcolt ember mindig hordozni fogja kálvá­riájának emlékét, mégha idővel a legteljesebb megbocsátást tanúsítja is. A rítusváltás lehe­tett hálás gesztus az őt befogadó és alkalmazó egri római katolikus püspökség felé - jóllehet az egri presszió ténye sem zárható ki. Habina személyét és az Egerben tanult görögkatolikusok helyzetét a további kutatásnak kell behatóbban vizsgálnia. Eger tizennyolcadik századi története viszonylag jól ismert, ám ennek a barokk kultúrcentrumnak a regionális kapcsolatait, szellemi kisugárzását még nem látjuk eléggé pontosan. A július 17-18-án megrendezett „Egyház és barokk" konfe­rencián értékes adalékokat nyújtottak ehhez a kérdéshez Bosák Nándor hittudományi főis­kolai rektor, illetve Bitskey István debreceni tanszékvezető egyetemi tanár előadásai. Befejezésül egy konkrét adat pontosítására hívjuk fel a figyelmet. A jelenkori egyháztörténeti szakirodalom (így Pirigyi István: A görögkatolikus magyarság története, Nyíregyháza, 1982., ü- letve ugyanő: A magyarországi görögkatolikusok története, Nyíregyháza, 1990.) Péter kereszt­néven emlegeti Habinát. Ez Hodinka Antal klasszikus művére megy vissza (A munkácsi görög-katolikus püspökség története, Bp. 1910.), ám éppen Hodinka maga pontosította a ne­vet, amikor Lukácsot írt egy későbbi munkájában (Papnövendékeinek Nagyszombaton 1722- 1760-ig. = Zorja-Hajnal, 1941, 1-2, 18-30. „1748. Habina Lukács ruszin újonc"). Az említett érseki levéltári anyagok, illetve az eperjesi püspöki levéltár tanúsága szerint is Lukács a helyes név, az iratokban latinosán: Lucas Habina Földvári Sándor 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom