Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Oláh András verse - Dr. Koncz Lajos rádiós szentbeszéde
Oláh András halálfutam összeszűkül a csönd kicsorbulnak a tekintetek szavakat gyomlál a léten túli dadogás anyák féltő sikolya árkot hasít az éjszakába s fölhörögnek a nyakba vetett dögcédulák Kell a Magyar Pünkösd Dr. Koncz Lajos rádiós szentbeszéde Eger, ciszterci templom, 92. VI. 7. Krisztusban kedves Hívek! Minden ünnepnek megvan a maga sajátos karaktere és hangulata. Egyházi ünnepeink közül kétségtelenül a karácsony a legnépszerűbb, legvarázsosabb ünnep: a világra születő Istengyermek misztériuma mindenkit megragad. Jelentősége nemcsak a gyermeki lét bájában rejtőzik, hanem a megtestesülés mélyebb titkában, hogy ti., oly nagyr^becsüli az emberi életet az Isten, hogy maga is meg akarta tapasztalni egy földi élettel. A húsvét ugyancsak jól megragadható ünnep. Különösen az Istenember halálának drámája megrázó misztérium, úgy szereti az Isten a világot, hogy egyszülött Fiát is odaadta érte - megmenteni azt. A feltámadás viszont a halálra szánt emberi lét nagy reménysége, mert nem az elmúlásé a végső szó, hanem az életé az örökkévalóságban. Az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe a mai, a Pünkösd. Az előbbiekhez képest ugyan ez kissé halványabbnak tűnik, de legalábbis nagyobb hitbeli jártasság és elmélyülés kell a teljesebb megértéshez. Ma ezt próbáljuk meg elmélkedésünkben elérni: megérteni, hogy mit jelentett a Pünkösd az apostoloknak, mit jelent a világnak, és mit jelenthet ma nekünk, magyaroknak?! Az előbb nem véletlenül tettünk említést a megtestelülésről és a húsvéti misztériumról. A legszorosabb kapcsolat van Krisztus földi élete, halála és feltámadása, valamint a pünkösd, a Szentlélek eljövetele között. Ez a végső összefoglalása mindannak, ami Jézus által addig történt, és amiért történt, s immár megkezdődhet a világ megszentelése, üdvözítése a Krisztus által alapított és pünkösdkor megszülető egyház által. Elsősorban az apostolok13
