Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 3. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: Dobó István, az egri hős koncepciós pere
Dobót és Balassát a pozsonyi vár egy cellájában helyezték el, ahol néhány szolgájuk lehetett segítségükre. A helyiség ajtaját állandóan nyitva kellett tartaniok, hogy az őrség éber figyelemmel kisérhesse minden mozdulatukat. Feleségeik meglátogathatták őket. Levelekben kérték az uralkodót, Trautson főudvarmestert és Herrach Lénárd királyi tanácsost ügyük tisztázására, tárgyalási napjuk kitűzésére s addig is szabadonbocsátásukra; de mindhiába. A fennmaradt vádirattöredék konkrétan bizonyított vádat nem tartalmaz, csupán általánosságban vádolja a két foglyot: összeköttetésben álltak az erdélyiekkel, s úgy tőlük, mint János Zsigmondtól jöttek-mentek a levelek és a futárok. Bizonyító tanú nélkül azt állítja az irat, hogy Dobó behódolt János Zsigmondnak. Dobó ellen az egyik legfőbb vádpontot az képezte, hogy a kelleténél nagyobb számú katonát, kiváló hírben álló tiszteket állított fegyverbe nyilván az összeesküvés érdekében. Miksa uralmának a megdöntésére készültek János Zsigmond javára. Mivel nem haladt érdemben előre a nyomozás, Radéczy István váradi püspök, kamarai prefektus 1570 februárjában tett javaslata alapján felállítottak egy „titkos bizottság"-ot, más néven „vallató bizottság"-ot, ahová a tanúkat törvényellenes módon a legkülönbözőbb, de ez ügytől merőben eltérő kérdésben idézték meg. Mi sem jellemzőbb e bizottság munkájára, hogy például a két vádlottnak egyetlen tanúját sem hallgatták ki; vagy hogy egy bizonyos személy hol Szentkirályi Miklós, hol Nagy Miklós, hol pedig Horváth Miklós néven szerepelt. Az uralkodó írásban adott ígéretéhez híven nem állították a letartóztatott vádlottakat a törvények értelmében bíróság elé, avagy ügyüket nem vitték az országgyűlés elé. Ennek folytán azután Dobó István és Balassa János, avagy éppen a szökésben volt harmadik sógor: Homonnay Gáspár, egész fogságuk alatt egyetlen percre sem kerültek bíróság elé! Viszont figyelmet érdemel, hogy ez alapjában törvénysértő eljárás alatt birtokaikat nem vették zárlat alá, sőt a kezükre bízott királyi várakat is meghagyták helyettesüknél. 1570 március első napjaiban mint derült égből a villám hatott a szenzációs esemény: Homonnay Gáspárnak sikerült felbontással megszöknie a pozsonyi vár tömlöcéből; nyilván a felesége által becsempészett szerszámok segítségével. A Dobó-Balassa-féle „összeesküvés" másik, immár jogi szenzációval is szolgált, mintegy eldöntve a két főúr sorsát. Kiderült, hogy Rueber kassai főkapitánynak a Dobót gyűlölő ellenségének kedvence, a per egyik főszereplője: Kenderessy István által produkált, az ősz - szeesküvés és a hűtlenség vádját tényszerűen hitelesíteni hivatott levél ügyeskezű hamisítvány, a rányomott pecsétjével együtt. Kenderessy, Balassa neve alatt, de Dobó nevében is János Zsigmondhoz írt levelében sértő hangon nyilatkozott Miksáról, s áradozott az erdélyi fejedelemről, biztosítva őt készek segítségére lenni. Az „összeesküvők" ellen széltében-hosszában terjesztett vád kártyavárként omlott össze. Kiderült, hogy Kenderessy, Majláth Gábor Fogaras várának ügyében is hamisított levelekkel operált. Az aljas férfiú Rueber kassai főkapitány támogatásával kívánta megszerezni magának a leleszi prépostság néhány még el nem foglalt birtokát, Majláth-tól pedig nagy summa pénzre számított. A levélhamisításban és rágalmazásban nagy gyakorlatot szerzett férfiú kétszer is börtönbe került. Miután első alkalommal szabadult, Miksát árulta el a törököknek. A Habsburg-uralkodó bizalmába is beférkőzött Kenderessy végül börtönben végezte életét. Dobóék ügyének a megoldásával nem siettek a bécsi Burgban. Ügyük tisztázásához nemcsak a Kenderessy-féle levélhamisítás járult hozzá, de Miksa a következő ország- gyűlésen idősebb fiát, Rudolf főherceget magyar királlyá kívánta választatni. Az „összees26