Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 3. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: Dobó István, az egri hős koncepciós pere

Dobót és Balassát a pozsonyi vár egy cellájában helyezték el, ahol néhány szolgájuk le­hetett segítségükre. A helyiség ajtaját állandóan nyitva kellett tartaniok, hogy az őrség éber figyelemmel kisérhesse minden mozdulatukat. Feleségeik meglátogathatták őket. Le­velekben kérték az uralkodót, Trautson főudvarmestert és Herrach Lénárd királyi taná­csost ügyük tisztázására, tárgyalási napjuk kitűzésére s addig is szabadonbocsátásukra; de mindhiába. A fennmaradt vádirattöredék konkrétan bizonyított vádat nem tartalmaz, csu­pán általánosságban vádolja a két foglyot: összeköttetésben álltak az erdélyiekkel, s úgy tőlük, mint János Zsigmondtól jöttek-mentek a levelek és a futárok. Bizonyító tanú nélkül azt állítja az irat, hogy Dobó behódolt János Zsigmondnak. Dobó ellen az egyik legfőbb vádpontot az képezte, hogy a kelleténél nagyobb számú katonát, kiváló hírben álló tiszte­ket állított fegyverbe nyilván az összeesküvés érdekében. Miksa uralmának a megdöntésé­re készültek János Zsigmond javára. Mivel nem haladt érdemben előre a nyomozás, Radéczy István váradi püspök, kamarai prefektus 1570 februárjában tett javaslata alapján felállítottak egy „titkos bizottság"-ot, más néven „vallató bizottság"-ot, ahová a tanúkat törvényellenes módon a legkülönbö­zőbb, de ez ügytől merőben eltérő kérdésben idézték meg. Mi sem jellemzőbb e bizottság munkájára, hogy például a két vádlottnak egyetlen tanúját sem hallgatták ki; vagy hogy egy bizonyos személy hol Szentkirályi Miklós, hol Nagy Miklós, hol pedig Horváth Mik­lós néven szerepelt. Az uralkodó írásban adott ígéretéhez híven nem állították a letartózta­tott vádlottakat a törvények értelmében bíróság elé, avagy ügyüket nem vitték az országgyűlés elé. Ennek folytán azután Dobó István és Balassa János, avagy éppen a szö­késben volt harmadik sógor: Homonnay Gáspár, egész fogságuk alatt egyetlen percre sem kerültek bíróság elé! Viszont figyelmet érdemel, hogy ez alapjában törvénysértő eljárás alatt birtokaikat nem vették zárlat alá, sőt a kezükre bízott királyi várakat is meghagyták helyettesüknél. 1570 március első napjaiban mint derült égből a villám hatott a szenzációs esemény: Ho­monnay Gáspárnak sikerült felbontással megszöknie a pozsonyi vár tömlöcéből; nyilván a felesége által becsempészett szerszámok segítségével. A Dobó-Balassa-féle „összeesküvés" másik, immár jogi szenzációval is szolgált, mintegy eldöntve a két főúr sorsát. Kiderült, hogy Rueber kassai főkapitánynak a Dobót gyűlölő el­lenségének kedvence, a per egyik főszereplője: Kenderessy István által produkált, az ősz - szeesküvés és a hűtlenség vádját tényszerűen hitelesíteni hivatott levél ügyeskezű hamisítvány, a rányomott pecsétjével együtt. Kenderessy, Balassa neve alatt, de Dobó ne­vében is János Zsigmondhoz írt levelében sértő hangon nyilatkozott Miksáról, s áradozott az erdélyi fejedelemről, biztosítva őt készek segítségére lenni. Az „összeesküvők" ellen széltében-hosszában terjesztett vád kártyavárként omlott össze. Kiderült, hogy Kende­ressy, Majláth Gábor Fogaras várának ügyében is hamisított levelekkel operált. Az aljas férfiú Rueber kassai főkapitány támogatásával kívánta megszerezni magának a leleszi prépostság néhány még el nem foglalt birtokát, Majláth-tól pedig nagy summa pénzre számított. A levélhamisításban és rágalmazásban nagy gyakorlatot szerzett férfiú kétszer is börtönbe került. Miután első alkalommal szabadult, Miksát árulta el a törököknek. A Habsburg-uralkodó bizalmába is beférkőzött Kenderessy végül börtönben végezte életét. Dobóék ügyének a megoldásával nem siettek a bécsi Burgban. Ügyük tisztázásához nemcsak a Kenderessy-féle levélhamisítás járult hozzá, de Miksa a következő ország- gyűlésen idősebb fiát, Rudolf főherceget magyar királlyá kívánta választatni. Az „összees­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom