Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - HAGYATÉK - Kovács János: Eger sportmúltja, jelene... jövője?
Kimagasló teljesítménye volt az ETE vízipólócsapatának az 1933-as évben megnyert másodosztályú bajnokság. A nehezülő körülmények között Ringelhann Béla, a vízművek igazgatója, dr. Ringelhann György ügyvéd és Bárány Géza mérnök segítsége is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ETE úszói, vízilabdázói használhatták az uszodát, készülhettek a versenyekre. A birkózó- és a boxszakoszlályokban Kohn, Friedmann és Davidovics ért el sok szép győzelmet az ETE színeiben, míg a teniszezők közül Németh Imre szerzett országos hírnevet. Az egri sporttörténetben helye volt és van a Dobó István Sportegyesületnek, az Egri Levente Egyesületnek, a Magyar Turista Egyesület Egri Bükk Osztályának, vagy a Természetbarátok Turista Egyesülete egri csoportjának éppen úgy, mint az Egri Joghallgatók torna- és vívóegyletének, az Egri Honvéd Tiszti Vívó Klubjának, valamint a legrégebbi történettel rendelkező Egri Polgári Lövésztársulatnak. E felsorolás is mutatja, hogy Egerben az 1800-as évektől jelentkeztek azok a szerveződések, amelyekben közös érdeklődésből, vagy csupán virtusból összeverődtek a fiatalok. A fent említett sportegyesületek történelmével, történetével érdemes lenne részleteiben is foglalkozni, és nem ártana, ha a tanárképző főiskola testnevelés szakos hallgatói államvizsga-szakdolgozataikban is visszatérnének a megyeszékhelynek, Egernek sporttörténeti témái. Az újrakezdés sem volt könnyű A második világégés nem múlt el nyomtalanul Egerben sem. Szinte mindent újra kellett kezdeni. A politikai pártok, azok ifjúsági szervezetei a hatalom megragadásával foglalkoztak, s nem a város sportéletének újbóli megszervezésével. Elsőként az 1945 májusában megalakult MADISZ-nak voltak elképzelései, így alakult meg a labdarúgó-, atlétikai, ökölvívó-szakosztály, valamint a kosárlabda-szakosztály férfi-női csapatokkal. A később szerveződő ifjúsági csoportok, mint a SZIM, SZÍT vagy a kisgazdapárti Független Ifjúsági Szövetség mind-mind új színt jelentett a város sportéletében. Valamennyi sportszerető egri embernek fontos volt, hogy minél gyorsabban meginduljon a sportélet. Az érsekkerti sportpálya a háború alatt használhatatlanná vált. A pálya és környéke tele volt fel nem robbant aknákkal és más egyéb robbanószerkezetekkel. A versenyuszoda szerencsére csekély sérülésekkel „megúszta” a háborút. A megrongálódott padokat, betört ablaküvegeket gyorsan helyreállították a lelkes egri úszók és a szakemberek. A labdarúgóknak például nagy segítséget jelentett, hogy két sportbarát, Tompos Ber- talan cukrászmester és Horváth 1stván szertáros az Ámyékszala 129. szám alatti ház pincéjében elrejtették a felszereléseket, így csakhamar elkezdődhettek az edzések. Természetes volt abban az időben, hogy gomba módra szaporodtak az új sportegyesületek. így jött létre az Egri Munkás Testedzők Köre ÍEMTK), amely atlétikával, birkózással, ökölvívással, teniszszakosztályokkal és téli időszakban még jeges sportokkal is foglalkozott. Az Egri Vasas és a Dobó István SE átalakult Barátság SE-vé, és sportrepülő szakosztályt is működtettek. Az akkori időkben divatos helyi ünnepségeken a sport is helyet kapott a programban. A lassan beinduló bajnokságokban, kupákban váltakozó sikerrel vettek részt az egri sportolók. Az úszók, vízilabdázók mind sikeresebben szerepeltek hazai és nemzetközi viadalokon. Sokuk neve ma is ismerősen cseng. Kádas Géza, Válent Gyula, Pók Pál, Hevesi István, Gyergyák Magda, vagy a közelebbi múltból Pócsik Dénes, Katona József, dr. Bodnár András, Ali Csabaés Fodor Ágnesvoltak a legismertebbek. Közülük jó páran a mai magyar élsport kiváló szakembereiként az országos szövetségek és az olimpiai bizottság tagjaiként az egyetemes magyar sport érdekében kamatoztatják értékes tapasztalataikat. A 85. évéhez közelítő Bitskey Aladár még ma is aktív edzőként, Utassyné Gyergyák Magdával együtt tanítja az egri úszópalántákat, de mások is még jelenleg vezéregyéniségei Eger város sportjának. 54
