Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - HAGYATÉK - Kovács János: Eger sportmúltja, jelene... jövője?
Sportegyesületek alakulása és megszűnése, űj fedett uszoda építése és fájdalmas megsemmisítése, lerobbantása, sikerek és balsikerek voltak jellemzői az ötvenes éveknek. A megyei politikai vezetés döntésének megfelelően 1977-ben, a szellemi, gazdasági és társadalmi erők koncentrálásával, több önálló sportegyesület megszüntetésével egyidejűleg létrejött az Eger Sportegyesület. A város négy legnagyobb vállalata, az Eger — Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát (Egervin), az Egri Dohánygyár, a Finomszerel- vénygyár és a Mátra Volán volt a bázis, amelyhez sokan csatlakoztak, így az Egri Közúti Építőipari Vállalat, a Heves Megyei Vízmű Vállalat, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és a Mezőgép Egri Gyára is. A támogatásban az első időben a megye több mint 40 gazdálkodóegysége vett részt, majd ez a szám érthető indokok miatt minimálisra zsugorodott. A megmaradt kis sportegyesületek, az Agria SC, a Bükki Vörös Meteor, az Egri Spartacus, az Egri Lendület egy-egy szakosztályában teke, tájfutás, női labdarúgás, értékes sportmunka folyt, de a hangsúly egyre inkább a tömegsport irányába terelődött. Az ESE14 szakosztályában 1300 igazolt versenyzővel, 1600 —1800 sporttanfolyami hallgatóval 60 szakember foglalkozott A kezdeti évek sikerei vízilabdában, női kézilabdában, vívásban, teniszben, birkózásban, illetve az NB I. és az NB II. között „páternosz- terező” labdarúgócsapat és később a női röplabda eredményei az összevonást látszottak igazolni. De később a megváltozott társadalmi, gazdasági környezet, az átgondolatlan, felelőtlen sport- és gazdasági vállalkozások (Pillangó Kisszövetkezet, Alpin és öttusaszakosztály, stb.), az utánpótlás-nevelés elhanyagolása nehéz helyzetet teremtett az ESE háza táján. A Finomszerelvénygyár bázisán újra szerveződő Egri Vasas szárnyai alá veszi újra a birkózószakosztályt, biztosítva annak hazai és nemzetközi szintű működését, átmentve ezzel a tehetségeket. Két irányzat küzd egymással a városban. Az egyik új alapról, új egyesületekkel, új bázisokon képzeli el a megyeszékhely sportjának újrarendeződését, míg a másik az „értékek átmentésére” hivatkozva kíván valamiféle ESE-képződményt fenntartani akkor, amikor a nagy egyesület költségvetési hiánya már meghaladja a tízmillió forintot. Hogyan tovább? Ráolvasással, halogató magatartással sajnos már nem lehet, mint ahogy eddig sem lehetett segíteni Eger sportján. Objektív, önkritikus elemzés, határozott intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a lassan három éve tartó „agónia” befejeződjön. Álhumánum már nem segít. Minden hónap csak súlyosbítja a szakosztályok helyzetét még akkor is, ha teljes anyagi önállóságra rendezkedtek be, és az elnökség, ügyvezetés minden, konzekvenciát jelentő döntést a szakosztályoknak adott át. A13 éves múltra visszatekintő ESE puszta létével is sajátos helyzetet alakított ki a városban. A kis sportegyesületek megszüntetésével—most már tudjuk — eltűntek a bázisok eddigi társadalmi munkásai is, akik a sportban önzetlenül tevékenykedtek. A gazdasági vezetők az anyagiak kiutalásával — úgymond — eleget tettek kötelezettségüknek (de hiszen nem a „saját egyesületük” volt), nem avatkoztak az egyre nehezedő napi gondok megoldásába. A gazdasági bázisok egyszerűen nem érezték sajátjuknak a sportegyesületet, amelytől lassan a szurkolók is elfordultak. A mérkőzések látogatottsága egyre csökkent, még ha a női röplabdának gyakorta több nézője Is van, mint a labdarúgó-mérkőzéseknek. A kritikus ponton van a város létesítményellátottsága is. Az egykori vidéki „úszófellegvár” mítosza lassan szertefoszlik. Az úszó, vízilabdázó egri fiatalok tehetséges csapata főleg a budapesti nagyegyesületekben folytatja sportpályafutását, mert a fedett uszoda felrobbantásával minimálisra csökkent a vizessportokban az edzési lehetőség. Az új öt- venméteres fedett uszoda építése körüli indulatok dúlnak. Több mint egy éve azon folyik a vita, hogy hova épüljön. Az idő gyorsan telik, a költségek növekszenek, és ha akarjuk, ha nem, egyre távolodik annak a lehetősége, hogy újra fedett uszodája legyen a megye- székhelynek. 55
