Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Pethő László: Háromszáz tanító
• Pedagógiai műhely PETHŐ LÁSZLÓ Háromszáz tanító (111/1.) Az általános iskoláról és különösen a benne tanító tanárokról és tanítókról kevés megbízható információnk van. Egyre jobban késik az alapfokú oktatás közelmúltját feldolgozó és higgadtan elemző történeti munkák közreadása. A hiány annál inkább szembetűnő, mert egyéb vonatkozásokban, s különösen a gazdaság területén már komoly elemzések egész sora készült eL Részben e hiány szerény pótlására, részben egy speciális helyzetű réteg, a tanítóság helyzetének megismerésére irányult az a munka, amelyet a következőkben részletesen ismertetek. Úgy láttam, erre is nagy szükség van, mert a lassan fogalommá váló, Gazsó — Ferge — Háber — Tánczos — Várhelyi-féle, Í972-ben közreadott elemzést leszámítva a tanítók helyzetéről sem készült módszeresen felépített analízis. 1985 és 1988 között több száz végzős tanítójelöltnek adtam olyan feladatot, hogy keressen meg egy idősebb, lehetőleg nyugdíjas vagy ahhoz közelítő tanítót! A megbízás mellé inteijúvázlatot kaptak ajelöltek, egy olyan kérdéssort, amelynek alapján kikérdezték a környezetükből választott alany életútját, munkaútját, lakáshelyzetének, egzisztenciális helyzetének alakulását. Külön firtatták a megkérdezett kitüntetéseinek, elismerésének alakulását, valamint a pályával kapcsolatos véleményeket. Az útbaigazító utasítások közé tartozott, hogy a megkérdezettnek tanítói végzettséggel kellett rendelkeznie, így ha később tanári végzettséget szerzett, még számoltunk vele, de azt sem tartottuk kizáró oknak, ha valaki tanítói oklevele birtokában nem tanított, hanem közművelődési vagy egyéb munkát végzett. A látogatásokról írásos beszámolók készültek, s 1988 tavaszára gyűlt össze annyi értékelhető interjú, hogy megkezdhettem a feldolgozásukat. Ennek során igénybe vettem a számítógép által kínált lehetőségeket, s az adatok sokrétű és sokirányú elemzésére adódott alkalmam. (Ezúton is köszönöm a nyilatkozó tanítók, az őket kérdező tanítványaim, valamint dr. PethőAttila egyetemi docens számítógépes feldolgozásban nyújtott segítségét.) A megkérdezettek életkor és nemenkénti megoszlása A feldolgozott interjúk adatai alapján kijelölhetjük adataink érvényességi körét. A 300 megkérdezett megoszlása a következőképpen alakult: Életkor Nő Férfi 55 alatt 94 13 55-60 66 12 60-65 26 25 65 felett 31 33 összesen: 217 83 Kitűnik, hogy válaszolóink kétharmada nyugdíjas, egyharmada még csak annak közelében van. Ez némileg a „kiválasztásból” is adódik, ami tapasztalataim szerint annyit 43
