Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Balázs Sándor életútja
A főiskolai és egyetemi felvételi vizsgákat minden tantárgyból román nyelven tartják. A kolozsvári magyar szakra 1985-től a kötelező felvételi tantárgyak közé felvették a román nyelvet és irodalmat is. A magyar nyelvű főiskolák és egyetemek megszüntetése után azok a hallgató - jelöltek, akik a középiskolát anyanyelvükön végezték, a felvételire való beiratkozás alkalmával írásban kérhették az anyanyelvű vizsgáztatást. Kezdetben ezt az alkotmányra hivatkozva be is tartották. 1984-től azonban a vizsgatételeket csak románul adják meg, a vizsgabizottságnak szigorúan tilos a tételek anyanyelvre való lefordítása, (bármilyen felvételi vizsgán: szakmunkásképzőben, középiskolában, főiskolán, vagy egyetemen). 1986-tól a felvételi vizsgákon csak a románul kidolgozott tételeket fogadják el, tehát a magyarok esélyei tovább romlanak. Ha minden tortúrát legyőzve mégis sikerül egy pár magyarnak bejutni a főiskolára vagy az egyetemre, többségük az első év folyamán kirostálódik. A tárgyi ismeretük megfelelő volna, de belekötnek a román nyelvismeretükbe, majd azzal a tanáccsal buktatják meg őket, hogy nem árt még gyakorolni a román nyelvet. Az utolsó tíz évben főiskolát vagy egyetemet végzett magyar fiatalt Erdélyben nem alkalmaztak. A végzősöket minisztériumi kinevezőbizottság helyezi a termetesbe és csak a kinevezett helyen dolgozhatnak. 1985-től a kolozsvári magyar nyelv és irodalom főszak és egy idegen nyelv mellékszakú kar végzőseit is mind az ó-ki- rályságba (regatba) helyezték ki idegen nyelv—földrajz, idegen nyelv—történelem és ehhez hasonló katedrákra. Ezáltal is igyekeznek az amúgy is leszűkült magya: kulturális tevékenységet fékezni. Az egész anyanyelvű oktatási politika célja a magyarság nemzeti mivoltának a megszüntetése. A magyar anyanyelvi ismeretek hiányossága kizárja nemzeti kultúránk ismeretének és terjesztésének a lehetőségét. Egy nép, ha elveszti anyanyelvét, elveszíti nemzeti kultúráját, megszűnik nemzetnek lenni. így rövidesen valóság lesz a Román Kommunista Párt és a román kormány állítása, miszerint Romániában nincs nemzetiségi kérdés, Romániában egy egységes román nemzet él! Az erdélyi magyarság jelenlegi állapotában a nagy kérdés: megszűntök vagy megszöktök?! Erdélyi Győző • Hagyaték A Magyar Kommunista Párt hevesi járási titkára volt Balázs Sándor életútja Munkásmozgalmunk története az eddigi szorgos feltáró munka ellenére még tele van fehér foltokkal. Különösen vonatkozik ez a mozgalom vezetőinek és résztvevőinek életútjára. írásom célja, hogy törlesszek ebből az adósságból, s bemutassam Balázs Sándor életútját. Balázs Sándor 1903. május 30-án született Egerben, kisparaszti családban. Két testvére volt, Lajos és Ignác. Apjának kevés szőlője volt, amelynek jövedelme nem volt elegendő a család fenntartására. A Balázs család életviszonyai rendkívül rosszak voltak. Erre az időszakra Balázs később, a felszabadulás után így emlékezett: „...az elképzelhető legnagyobb nyomorban éltünk. amihez érthetően még kapcsolódott apánk zsugorisága is, mert nem akarta a szőlőt elprédálni. Tíz körmével ragaszkodott kis birtokához, hogy öregségére legyen miből megélnie.” 70
