Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Balázs Sándor életútja
Apja kénytelen volt a család fenntartása érdekében a szőlőművelés melleit még napszámos munkát is vállalni Ez a gyermekek nevelésének elhanyagolását eredményezte. Nehéz körülményei miatt csak hat elemit végzett. 1923-ig édesapja mellett dől gozott. időnként napszámos munkát is vállalt. 1926-ban asztalostanoncnak szerződött le egy füzesabonyi mesternél Felszabadulása után 1930-ig Füzesabonyban és Miskolcon különféle munkahelyeken dolgozott asztalos segédként 1930-tól szülővárosában élt. ahol még ebben az évben bekapcsolódott a helyi munkásmozgalomba. Tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak, ő szervezte be a pártba Ignác öccsét is. aki még a fent említett évben szintén belépett a pártba, öcs csévél rendkívül sokat vitatkoztak különféle politikai kérdésekről. Igaz, nem volt tagja az 1931 és 33 között a párton belül alakult illegális kommunista sejtnek, de azzal az abban dolgozó öccse révén szoros kapcsolatban volt. öccse. Balázs Ignác 1935-től az egri munkásmozgalom egyik vezetője voll Agglegényként 1944-ig Sándor bátyjánál lakott. Lakásán számos illegális összejövetelt. és marxista szemináriumot tartottak. (A Rákóczi úti lakást sajnos a 70-es évek elején lebontották.) A helyi munkásmozgalom részeseként éveken keresztül tevékenyen vett részt a baloldaliak által kezdeményezett akciókban, sztrájkok szervezésében, az SZDP, illetve a KMP legális, fél legális, illegális sajtótermékeinek terjesztésében, a szegényparasztság között végzett agitációban. 1938-ig Egerben mozgalmi tevékenysége miatt nem kapott állandó jellegű szakmunkát. fgy a városban és környékén mezőgazdasági napszámos munkát, illetve különféle ínségmunkákat végzett. 1938-tól a háborúra való készülődés szülte fokozódó munkaerőszükséglet miatt végre szülővárosában állandó jellegű szakmunkát kapott. Ekkor helyezkedett el a Paulovits-cégnél, műszakirajzolóként. 1943-ig dolgozott itt. Ekkor azonban a soro zatos bérharcok miatt ott kellett hagynia e céget. Ezt követően a párt beleegyező sével az érsekség asztalosműhelyében vállalt munkát. Itt előbb órabéres asztalos segéd, majd később üzemvezető lett. Ehelyen dolgozott Eger felszabadulásáig. A felszabadulás az ő életében új fejezetet nyitott. Mozgalmi tevékenységéért nem kellett már állandóan rettegnie. Több egykori harcostársával együtt ott volt 1944. december 4-én az SZDP mai Marx utcai székházában, ahol létrehozták a Magyar Kommunista Párt egri, illetve megyei szervezetét. Még 1944 decemberében kinevezték az Észak-magyarországi Fűrészüzemek ve zetőjének. A gyárat két héten belül sikerült beindítania. Megszervezte az üzemi pártszervezetet is. A gyárban 1945 májusáig dolgozott, amikor is egy párhatáro zattal kéthetes pártiskolára küldték. A pártiskola elvégzése után az MKP Hevesi Járási Bizottságának titkárának nevezték ki. A korabeli dokumentumok szerint funkcióját mozgáskorlátoltsága el lenére (egyik lábára sántított) igen lelkiismeretesen, és máig is tanulságosan látta el. Az 1946. november 3-i járási választmányi ülésen felhívta a figyelmet a tanulás, s a tudás fontosságára. Szerinte „... a kommunisták legyenek öntudatosak, erő sek és harcosak, akkor jöhet akármilyen szélvihar, nem fog tudni bennünket meg ingatni." Ez év november 27-én kelt politikai jelentésében felhívta a figyelmet a házi agitáció jelentőségére, s abban a járási titkár példamutatásának fontosságára „ ... a járási titkár jelenléte nélkül nincs házi agitáció” — írta. Az 1947. január 5 i járási választmányi ülésen fehívta a figyelmet a párttagok, a lakosság körében végzendő aprómunka fontosságára, mivel „ ... az aprómunkával bármilyen kis mér tékben tudnak is segíteni, ezáltal mégis a legnagyobb tekintélyt szerezhetünk pártunknak.” Pártmunkáját mindvégig igen lelkiismeretesen végezte. Sánta mivolta ellenére állandóan kerékpárral járta a járás falvaik 1946 őszén mint küldött részt vett az MKP III. kongresszusán. A járásban eltöltött másfél évi munkájának jelentős része volt abban, hogy eljövetelekor a járásban „Szervezetileg a pártok között az MKP a legerősebb.” A járásban 1947. január 15-ig dolgozott, ekkor kérte mozgássérültségére hivat kozva felmentését. Visszatért Egerbe. 1950-ig a Heves Megyei Földhivatalban birr tokpolitikai előadóként dolgozott. Ilyen minőségében a földhivatal és az UFOSZ összekötőjeként végzett társadalmi munkát. Időközben két hónapos pártiskolál végzett Rákospalotán. Az iskola elvégzése utón az Egri Magasépítő Vállalat sze mélyzeti vezetőjének nevezték ki, amely funkciót 1952-ig látta el. 1952-ben visszatért eredeti szakmájába. Az Egri Faipari Vállalathoz (később Bútorgyár) került. 1955 júniusáig műszaki vezetőként, 1965. április 30-ig, nyugdi jazásáig pedig igazgatóként dolgozott. 71
