Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 1. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Pedagógusbérek - közelről

Az összesítő táblázatokban csak a legfontosabb, adatok összehasonlító demonstrálására vállalkozhattunk közlési tér és a vállalkozás célja miatt. Természetesen hivatalos közleményként valamennyi érdekelt és érdeklődő számára rendelkezésre bocsátjuk a munkaanyag részleteit is.

A béradatok összesítésével objektív összehasonlítások tehetők a korábban köz kézen forgó, többségében informális mérések és a jelen felmérés adatai között Így a rendelkezésünkre álló eredmények bizonyítják a következőket:

— A Heves megyei pedagógusok átlag alapbére a pótlékokkal együtt valója ban több volt 1987. december 31-én, mint amiről a nem hivatalos információk alapján a közvéleményben kialakult. A felmérések szerint ez az átlag 6207 Ft havi bér pedagógusonként; a korábbi közlések 5800 Ft-ra vonatkoztak. (Ez az átlag már nem tartalmazza az úttörőcsapat-vezetők korábbi pótlékát, amelyet ezen túl ma, forrásból — tiszteletdíj címén továbbra is rendesen kifizetnek számukra.)

Nem erőltetett összehasonlítás annak megállapítása sem. vhogy ez az átlagbér összeg alig tér el a Művelődési Minisztérium mintavételi alapú vizsgálatánál ka pott országos átlagtól A két vizsgálat azonban ez esetben természetesen egymásra nem vonatkoztatható.

Szeretnénk azonban leszögezni: a 6207 Ft-os átlag alapbért abszolút és relatív értelemben is alacsonynak tartjuk, s ebből következik, hogy a további fejlesztésire' kedvezőtlen kiindulásnak ítéljük.

— Az 1988. évi bérintézkedések és a személyi jövedelemadó miatti bruttósítás következményeként jelentkező növekmények (az alapbérben 1024 Ft fő, a túlmunka díjaknál 253 Ft fő) nem tükröződnek reálisan, mert a november 7-i és az év végi jutalomösszegek nem kerültek a vizsgálat hatáskörébe. (A vizsgálat záróideje: 1988 szeptember 30.)

Már ismeretes, hogy az intézményekben az elmúlt évi jutalomnál magasabb évi jutalmat fizettek ki a pedagógusok és alkalmazottak részére.

Mindenesetre: ha csak az 1987. évi jutalomátlagot feltételeznénk, s nem ven nénk figyelembe az év október—decemberi alapbér-növekedését, akkor is mintegy 23%-os jövedelemnövekedés prognosztizálható az év végére. Irányadatként: a brut tósítás átlagos mértéke -j-14,5%.

A közel 9fl(l-os jövedelemnövekmény a bérfejlesztésen túl az alsó bérhatárok megemelésének a bérrendelet-módosítás hatásának tudható be. Természetesen vizsgálatra szorul az a tény, hogy milyen vezérléssel lehet a változó bérekben meg jelenő pozitív hatásokat az alapbér stabilabb mezőjébe áttelepíteni.

— Figyelemre méltó jelenség, hogy a községekben dolgozó pedagógusok alap bére általában alacsonyabb, mint a városiaké. Ugyanez kevésbé vonatkozik mar a jövedelem szintjére. Ennek okait, a jövedelemstruktúra torzulásait fel kell tárni meg kell szüntetni.

— Hagyományosan egyenes arányok vannak az oktatás ún. vertikális tagozó dásának megfelelő szintek és a bérszínvonal között. Kérdés, hogy szükségszerű-e Elkerülhetetlenül indokolt az a közel 2700 Ft-os különbség az óvodapedagógusok és a középiskolai nevelők között? (Persze a közelítést nem a magasabbtól az ala csonyabb irányában, hanem ellenkezőleg vállalnánk szívesen.)

— Több oldalról vizsgálandó az egyes körzetek, városok egymáshoz viszony! tott bérhelyzete. Már adminisztratív eszközökkel kezelhetetlen különbségek meg szüntetését közös erővel lehet elérni. Központi támogatás, a fenntartók és az in tézmények feladatainak áttekintése, gyors végrehajtása szolgálhat megoldásként Minden területen alapos, korrekt okelemzést kell végezni ahhoz, hogy mindez si kerüljön.

Bérvizsgálatunk szándéka, feladata, eredményei és adatai túlmutatnak e cikk korlátain. Főként az elkövetkező munkánk alapjának szántuk. Mivel forrásanyaga nem más, mint a való életben működő intézmények gazdálkodása, így továbbra is, az adatok birtokában is a gazdálkodásra, a tevékenységre, az iskolai munka minőségére kell visszahatnia. Természetesen a pedagógusok jobb elismerése, nyu galmának, felelős lelkiismeretének megőrzése — ha szükséges — visszanyerése által

Régi igazság, hogy általában előbb érti meg az ember, hogy mit kell tennie, mint azt, hogy mit tehet. Azt majd a cselekvés folyamatában, kísérletek, kudarcok során. S ehhez a cselekvéshez szükségesek a tények, adatok, összefüggések, azok többoldalú elemzése. Ennek egy töredékével szolgál a fenti cikk.

Kovács János

67