Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Erdélyi Győző: A magyar nyelvű oktatás helyzete Erdélyben
A magyar nyelvű oktatás helyzete Erdélyben A második világháború befejezése után felcsillant az erdélyi magyarság re menye: az új társadalmi rend elsöpri a nemzeti elnyomás politikáját, a magyarság visszakapja a háború idején beszüntetett felekezeti iskoláit, folytathatja a félbe szakadt nemzeti kultúra hagyományos életét. A reményekkel kecsegtető kezdet után azonban hamarosan rá kellett döbbenni a valóságra: a nemzeti egyenlőség, a teljes jogegyenlőség hirdetésének célja a nemzeti közvélemény félrevezetése. A gvakor latban beindult az asszimilációt folytató és felgyorsító tevékenység. Az 1948-as iskolareform bevezetésével megkezdődött a nemzeti kisebbségek anyanyelvű iskoláinak a fokozatos felszámolása, A fent említett évig minden ve gyes nemzetiségű helységben létezett egy-egy önálló, hétosztályos anyanyelvű iskola Az új törvény értelmében a nemzeti kisebbség anyanyelvén tanulók részére csak olyan helységben lehetett V—VII. osztályos iskolát szervezni, ahol ezekbe az osztályokba osztályonként legkevesebb 20 tanulót biztosítottak. (A román nyelvű iskolákban elegendő volt 14 is.) Emellett az államhatalmi szervek, valamint a pártapparátus nyomást gyakoroltak a nemzeti kisebbségű szülőkre, hogy gyerme keiket román nyelvű iskolába írassák. Ennek eredményeként az első évben sok magyar nyelvű iskola megszűnt. Ahol sikerült az osztályonkénti létszámot meg valósítani, ott önálló igazgatósággal magyar nyelvű iskola működhetett. Ahol nem. ott a tanulók beiratkozhattak a román iskolába vagy pedig 3—4 osztállyal marad tak. (Négy osztályig volt kötelező oktatás.) A következő korlátozás az 1950-es évek közepén kezdődött, amikor a vegyes nemzetiségű helységekben levő iskolákat egy igazgatóság hatáskörébe helyezték: a nemzetiségi iskolákat a román iskolákhoz csatolták, mint anyanyelvű tagozatot. Az első négy osztályban minden tantárgy tanítása anyanyelven folyt. A második osztálytól kezdődően napi egy románóra volt, amelynek keretében a tanulók el sajátították a román írást és olvasást. Az öttől-hét osztályig heti 4 'románórát tartottak, valamint a Románia történelmét és földrajzát heti 2—2 órában szintén románul. A többi tantárgy oktatása anyanyelven történt. 1960-ig általánosították a hétosztályos iskolát, 1961-től kötelező lett a nyolc általános elvégzése. 1965-től még célratörőbb lett a magyar nyelvű oktatás visszaszorítása. Az olyan településeken, ahol a lakosság többsége magyar volt, a román iskola csak egy tanerős, összevont I—IV. osztállyal rendelkezett, a magyar tagozat első négy osztálya négy tanerőt kötött le. Az V—VIII. osztály szintén magyar tagozat volt. de 1965 őszétől meg kellett szüntetni a magyar, és be kellett indítani a román V osztályt, 3—4 román és 20—23 magyar tanulóval. A következő évben automatiku san megszűnt az V és a VI. osztály is és így fokozatosan az egész felső tagozat el lett románosítva. A folyamat nem volt egyszerű és akadálymentes. Egy ilyen iskolának voltam az igazgatója. Először telefonon keresztül kaptam meg a parancsot a rajoni művelődési osztály vezetőjétől a beiratkozások előtt, A beiratkozások alkalmával a magyar szülők tiltakoztak és nem voltak hajlandók gyermekeiket román iskolába íratni (V. osztályba.) Ezt közölnöm kellett a rajoni művelődési osztállyal. Másnap kiszálltak a rajoni pártbizottság és titkosrendőrség (securitate) emberei, rögtönzött tantestületi értekezletet tartottak nekünk. „Szépen felvilágosítottak” bennünket, tizenegy tantestületi tagot, tíz magyart és egy románt, ha nem valósítjuk meg a román V. osztályt, mind a tízünket 10—20 kilométerrel nyugatabbra költöztetnek (amiből azt kellett érteni, hogy Magyarországra), mert tudják ők, honnan fúj a szél, „soviniszta magyarok vagyunk”, akik csak pocsékoljuk a román állam kenyerét. Mutassuk meg, hogy mi is ennek az államnak vagyunk a fiai, és teszünk is erte valamit. Beszéljük rá a szülőket, hogy maguk és gyermekeik érdekében írassák őket román tagozatra, de mindenesetre „ÖK” is segítenek. Az iskola megkez déséig (2 hét) mindennap egy-két titkosrendőr járta a falut. Az első osztályban bevezették a román nyelv tanítását. A magyar írás és ol vasás mellett már az első évben meg kellett tanítani a gyermekeket írni, olvasni és társalogni románul. 1986-tól a IV. osztályban románul kellett tanítani a törte Ö8
