Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 6. szám - VÉSŐ - PALETTA - Farkas András: Szerény jubileum
példák után, nem kaparunk olyan utat ebben a korban, amely zsákutcába vinne, azt az alkotót és alkotást visszük nyilvánosság elé, amely, aki önmagával azonos, kifejezi a nemzetit, az európai lelkiséget és amely, mint a fa évgyűrűi, szorosan összefonódnak a nemzet tudatában meglevő emlékekkel. Szándékosan nem sorolok fel neveket — utólagos önigazolásul —, ki mindenkire hivatkoztunk, amikor gyanakvó kétkedéssel, olykor rosszallással, több esetben nyegle nevethetnék- kel faggattak bennünket: mit akarunk mi, amikor a város több intézményében, kapualjában, termében, szobájában szakemberek által szervezett képzőművészeti események peregnek le, sokszor bizony kongó ürességben, vagy jobbik esetben a protokolláris személyek vasaltan feszes jelenlétében, hallgatva a divatos szavakkal megtömött megnyitókat. Itt nem volt elegendő — akkor még, 1984-ben — a szilárd meggyőződés, hogy jól és helyesen választottunk programban és alapvető esztétikai kérdésekben, mert a kézi irányítás még javában működött. Teljes nyíltsággal felvetettük gondjainkat és feltételeinket az MSZMP megyei ideológiai titkára, Kiss Sándor előtt, és azt mondtuk: van bizalom irántunk, akik nem szemellenzősen szemléljük a világot és benne magunkat, nem függvényei vagyunk a hatalomnak, hanem egy életformát, egy magatartást képzeltünk el, amelyben kitüntető és fontos szerepe van a szépségnek és az igazságnak, fgy kaptunk lakást az oktatási igazgatóságon, ingyen lakást, a Megyei Művelődési Központtól adminisztratív és technikai segítséget ingyen, felhívás után szponzori tevékenységet néhány hatóság és vállalat részéről. Az évek folyamán ezért sikerülhetett egyre magasabbra tolni a mércét, egyre ösz- szetettebbé tenni a körképet, amibe belefértek Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművész ikonjainak páratlan egri sikere, a háromszoros Kossuth-díjas Fábry Zoltán filmrendező expresszionista hangoltságú festményei, Szabó László egri származású szolnoki szobrász gazdag anyaga, vagy Herczeg István grafikai alkotásai, de festményei is, Nagy Ernőről se feledkezzünk meg, aki nemcsak szerkesztőbizottságunk tagja, de többször is megtisztelte galériánkat művészeti eredményeivel. Nem a dicsekvés szándékával, de leírjuk, hogy nemcsak hazai sztárok, mint Szalatnyay József, de szovjet, lengyel, szlovák művészek is szerepeltek galériánkban. Utólag sem tűnik vakmerőségnek, hogy tehetséges kezdők bemutatásához, elindításához, például Koch György. Bulla Márta esetében, zenei körítést is adtunk, a szakmai tekintély megnyitóján kívül, mert azt szerettük volna érzékeltetni, hogy a másként gondolkodás, másként értékelés nem program bennünk, hanem mindig is meglevő meggyőződés eredménye. öt év után ez evidencia, de — in suo tempore — ehhez igencsak komoly gerinckihúzás szükségeltetett. És az a szerencse, hogy a hatalomban akadt egy ember, aki nem tiltott, nem tűrt, de támogatott. Mert hitte azt, amit mi hittünk, nevezetesen elfogadta, hogy a Föld nem lapos, ahol a hatalom csak egy irányban mene- teltethet. És mit mondjunk arról, hogy a szakma alkalmasint betartott? Hát, Istenem, ilyen is van, a jogosító papírral rendelkező figurák sok mindent megengedhetnek maguknak ebben az országban! Mert csoportszövetségek elgáncsolhatnak, elemi erővel támadhatnak ott, ahol értékeket kínálnak, anyagi érdek nélkül. Ügy dolgozva, hogy a munkáért nem kérnek sem díjazást, sem elimerést. Mert a galéria vezetője nyugdíjas, irodalmat és esztétikát autodidakta módon közelített meg, miközben mindig is hitte, hogy a szellem előbb-utóbb meg fog szabadulni a szorongattatásból, amelybe egy kemény kisszerűség és adminisztráció, a téves alapfogalmak, az üres köznapi érdekek szolgai szolgálata kényszerítették. öt év után, talán újabb öt évet is előlegezve, névtelenül is, névvel is hálásak vagyunk sokaknak, akik megtöltötték a tárlatnyitási termet és időt, be is írták véndégkönyvünkbe, netán szóltak, írtak dolgainkról. Még azoknak is hálásak vagyunk, akik lefitymáló sorokat véstek másra szánt füzeteinkbe, tartalmas nagyokról, mert az általános szellemi zűrzavarban balítéletekkel taszították jó útra az egészséges érzékűeket. Ezekben a hetekben Fáy Dezső csaknem harminc munkáját nézhetik gyönyörködéssel Egerben a művészet barátai. Mint ahogy évekkel ezelőtt Demjén Attila emlékkiállítása és Németh István gyűjteménye reprezentálta szándékainkat, gondolatainkat, felfogásunkat. Valahogyan ezt a vonalat szeretnénk folytatni. Még ellenszéllel szemben is. Farkas András 87