Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 4. szám - KÖZÉLET - Gábor László: Mi is az a reformköri mozgalom?

A találkozó megrendezésével választ adtak arra a napjainkban gyakran felmerülő kérdésre, hogy mit kezdjünk a múlttal. E társaság ereje gyökereiben van. összetartója a múlt értékeinek ápolása, átmentése a jelenbe és a jövőbe. Olyan emberi tulajdonságokban adnak követendő példát, mint a — hagyománytisztelet, amely hosszú évek során sok-sok embertársunkban meggyengült, vagy elveszett,

— a másság tiszteletét,

— a türelem, a tolerancia becsületét,

— erkölcsiségüket, erkölcsi tartásukat,

— a tudás, az ismeretek iránti tiszteletüket.

A gimnáziumi oktatás — melyre is emlékezni jöttünk — 300 éves folytonosságát, szellemi produktumát a magyar nemzet történelmének olyan nagyságai mutatják, illetve képviselik, mint Szvorényi József, Szarvas Gábor, Reményi Ede, Szederkényi Nándor, Pataki Vidor, Óriás Nándor, Tordai Ányos.

Képviselik azok is, akik életünk legkülönbözőbb területein emberi értékek és a közösségi cselekvés példás tetteinek hordozói, előrevivői ma is, akik nehéz időnkben is vallják Bíbó István gondolatát, intelmét: társakra és ellenségre ne osszuk egymást.

Gondoljunk rájuk tisztes emberi büszkeséggel, megbecsüléssel.

E gondolatok jegyében megnyitom ünnepségünk rendezvénysorozatát, s tiszta szívvel kívánok sikereket. Teljesítsék a nép és a nemzet előtti felelősségüket, vigyék tovább, s adják át az újabb nemzedékeknek egyetemes emberi örökségüket.

Kiss Sándor

(Elhangzott az egri középfokú oktatás 300. évfordulójának tiszteletére rendezett megnyitó ünnepségen.)

EGY TANÁCSKOZÁS MARGÓJÁRA

Mi is az a reformkori mozgalom?

„Szegeden, 1989. május 20-án az MSZMP tagok több mint száz reform- körének 440 képviselője öt szekcióban eszmecserét folytatott egy közös platformtervezet kimunkálása céljából. Valamennyi szekció írásba foglalta javaslatait. Ezek alapján készült az alábbi dokumentum, amelyet ezúton nyilvánosságra hozunk, a reformkörökben és az MSZMP egész tagsága körében további vitára bocsátunk.

A tanácskozás résztvevői kinyilvánították szándékukat, hogy e platform- tervezetet alapulvéve a következő hónapokban szorosan együttműködnek egy részletesebb reformprogram pártkongresszust megelőző kimunkálásában.”

Ilyen bevezetővel kezdődik az a reformkori platformtervezet, amely a szegedi tanácskozáson született meg. Felgyorsult politikai életünkben napok, hetek, hónapok telnek el, de évek, évtizedek sűrűségével hatnak. A néhány hónapos mozgalom május közepén már országos értekezletet tartott, s közben már — az azóta eltelt idő alatt — új platformszerveződések adnak magukról hírt. Ezek jórészt ennek a tervezetnek az ellenében születtek, az úgy51