Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 6. szám - TUDOMÁNY - Bakos József: Kép és szó: Egy költői motívum életútja két egri ikonográfiai emlék tükrében

Radványi Géza (1907—). Eredeti néven Grosschmid Géza. Márai Sándor Nyugat- Európában élő író öccse. íilmrendező. Rendezője — több mint ötven más filmmel együtt —, a Valahol Európában című filmnek. A filmet — melynek forgatókönyvét is részben ő írta — a világ eddig elkészült 12 legjobb filmje között tartják nyilván. (Benne van az ún. „brüsszeli tizenkettő”-ben.) R. G. 1948 óta Magyarországon egy­szer forgatott, ő rendezte a Circus Maximus című filmet. Bécsben él. Baricza István fodrász. Gábor Miklós katonatársa'. 1944-ben állandó lakhelye Dunaharaszti volt. Kapcsolatuk megszakadt. G. M. évtizedek óta nem tud róla semmit. Kiss János (1883. március 24—1944. december 8.) Hivatásos katona, altábor­nagy. Ősi székely katonacsalád gyermeke, szolgálati idejének utolsó két évében (1937—1939) a m. kir. honvédség gyalogsági szemlélője. 1939-ben — tiltakozásul a magyar hadvezetés egyre erősebb német orientációja miatt — nyugdíjazását kérte. Visszavonultan élt Kőszegen. 1944-ben, Bajcsy-Zsilinszky Endre felkérésére elvál­lalta a Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága kebelén bélül alakult Katonai Ve­zérkar vezetését. A nyilasok elfogták, s a Margit körúti fegyházban kivégezték. Tartsay Vilmos (1901—1944. december 8.) Hivatásos katonatiszt, az erdélyi be­vonulásig (1940 augusztus—szeptember) vezérkari százados, majd nyugdíjasként kis konzervgyárát vezeti. A katonai ellenállási mozgalomba Nagy Jenő révén kapcso­lódik be, az ő Andrássy (ma: Népköztársaság) úti lakásán ütnek rajta a nyilasok az ellenállás katonai vezérkarán. Kötél általi halálra ítélték, 1944. december 8-án a Margit körúti fegyház udvarán kivégezték, özvegye Budapesten él. Nagy Jenő (1898. december 31—1944. december 8.) Hivatásos katonatiszt, az ellenállás mártírja, vezérkari ezredes. A nácikat becsmérlő, felforgatónak minősí­tett kijelentései miatt 1942-ben kétévi fegyházra ítélte a katonai bíróság. Bünte­tésének letöltésére haladékot kapott, a német megszállás után csapattestétől meg­válva bújkálni kényszerült. A katonai ellenállás vezérkari főnöke volt. Kiss Já­nossal és Tartsay Vilmossal együtt végezték ki. (Folytatjuk) • Tudomány Kép és szó: Egy költői motívum életútja, két egri ikonográfiái emlék tükrében Hogy az ikonográfiái emlékeknek, illetőleg képi eszköztárának külön álló mon­danivalója van, és forrásul szolgálhat költői motívumsorok megalkotásához, erről győz meg bennünket két egri ikonográfiái alkotás is. Ezért sajánlatos, hogy maguk az egriek és az idelátogató turisták sem igen ismerik ezeket a ránk maradt em­lékeket. Pedig bennük és általuk a vizuális, tehát látási és láttatási kultúránk is gazda­godhat, színesedhet. Megtapasztalhatjuk azt is, hogy a vizualitás gyakran erősebb kifejező erő a szónál. A látási, a képi, a rajzi elemek mondanivalójának szavakba, szóképekbe való áttétele kapcsán arról is meggyőződhetünk, hogy a kép és a szó kölcsönhatásban van egymással, az ikonográfiái háttér felerősíti a szavak, szó­képek sajátos mondanivalója fogalmi, érzelmi és indulati hatásának közlő, kifejező erejét. A két egri ikonográfia megkülönböztető képi jegyeinek és megfelelő rajzi ele­meinek egységes kompozícióba való szervezése sajátlagos, geometrikus elrende­zésben a Szentháromságot képileg ábrázoló háromszög, s benne az emberi szem. az Isten mindent látó szemének, az istenszemnek képi azonosítása, s az őket körül ölelő fénynyalábok képileg megvalósuló szimbolikája olyan egységes mondanivalót 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom