Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 5. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Mérlegen az 1987/88-as tanév
az egri kereskedelmi, a közkedvelt új gimnázium. Hevesen az Oktatási Központ, a füzesabonyi középiskola, a hatvani Bajza és a gyöngyösi Berze gimnázium. A gyermek- és ifjúságvédelem területén a főhatósági átrendeződés bizonytalanságot okozott. A szociálpolitikai irányítás még nem mutatott fogadókészséget, a művelődési ágazat pedig nem kap újabb eszközöket a fokozódó gondok ellentételezésére. Az oktatási intézményekben a feltáró és segítő tevékenység általában is, de a felelősök munkájában is helyén van. A társadalom szociális gondjai, különösen a hátrányos és veszélyeztetett helyzetűek körében jelentkezik. A gyermek- és ifjúság- védelmi intézmények folyamatos működésére az ágazat törés nélkül gondot fordít. A munkaerőgazdálkodás és a személyzeti munka az oktatási törvény szellemében újszerű keretekkel és problémák között folyik. Az elmúlt tanévben 33 intézményvezetői pályázat kiírására került sor. Jelenleg még kettő folyamatban van, illetve egy intézménynél pályázó hiányában újrahirdették az álláshelyet. Három pályázó nem kapta meg a nevelői testület bizalmát, így új pályázatot kell kiírni. A vezetői megbízásokkal összefüggő általános tapasztalat a kor szellemét igazolja; kevesen vállalkoznak vezetői munkára, régi mechanizmusok működnek a külső pályázók megítélésében, összességében nincs meg a szabályozás és a gyakorlat közötti harmónia. A pedagógus álláshelyek betöltésére 376 pályázatot hirdettek, melyeknek 56%-a vált befejezetté. Igen alacsony a pályázati rendben betöltött tanítói és középiskolai tanári álláshelyek aránya. Közigazgatási és pedagógiai területenként nagy a szóródás az álláshelyek kereslete és kínálata körül. Heves térségében a megyei intézmények közül a GYIVI- ben hagyományosan nehéz az álláshelyek betöltése, fejlődés tapasztalható Gyöngyös, Hatvan körzetében. Az intézmények és vezetők önállóságának kiterjedését jelzi, hogy képesítés nélküli nevelők alkalmazásának felsőbb szintű engedélyezése megszűnik [a 21 1987. MM. sz. rendelet hatályon kívül helyezte az 5 1982. (V. 18.) MM. sz. rendelet előírásait]. Ugyanakkor megnőtt a felelősség és a munkaerőgazdálkodás koordinálásának szüksége. A pedagógusellátás megyei vezérlését főként a központi támogatások és az új árképzési formák eszközével segíti a megyei szakigazgatás. A költségvetési gazdálkodás rendszerében az ágazat változásokat tervez. Ennek szükségességét indokolja, hogy a soklépcsős döntési eljárás és a pénzügyi lebonyolítás mechanizmusa akadályozza az eredeti szándékoknak megfelelő finanszírozást. Ezenkívül közismertté vált, hogy az oktatás nem működhet kellő hatékonysággal az érdekeltségi elemek hiányában. A gazdálkodási feladatok időszerű témáit az intézményvezetők és gazdálkodási szakemberek körében fogjuk tárgyalni. Az 1988—89. tanév legfontosabb feladatai: 1 A költségvetési ellátottság hiányai ellenére nagy gondossággal, figyelemmel szükséges megtartani az intézmények működési feltételeit. 2. A differenciált ellátási és követelményrendszer mellett nagy figyelemmel szükséges a pedagógus-ellátottságot, a pedagógusok anyagi-erkölcsi megbecsülését, az alkotó lehetőség biztosítását napirenden tartani. 3. A településeken és az intézményekben minden erőt mozgósítani kell az általános iskola minőségi fejlesztésére, ehhez a személyi feltételek megteremtésére. i Keresni kell a megoldást a egyes települések, illetve iskolák között fennálló indokolatlanul nagy differenciák mérséklésére, s. A nagy létszámú korosztályok középiskolai fogadását a tervek és az eddigi időarányos- teljesítés szintjén valósítjuk meg. fi. A középfokú szakképzésben a tartalmi korszerűsítés, a területi beiskolázási keretszámok és a foglalkoztatási lehetőségek közötti Összhang megteremtése, a termelőüzemek és az oiktatás együttes érdekeltségi viszonyainak fejlesztése. 7. Az oktatási törvény által biztosított intézményi demokratikus jogok tiszteletben tartása mellett a nevelőtestületi fegyelem, a munkamorál igényes fejlesztése. 8. Az oktatás irányításának korszerűsítését a helyi nevelési rendszerben, az általános felügyeletben, a szakmai irányításban egyre áttekinthetőbbé kell tenni. 9. Az oktatási törvény gyakorlati alkalmazására. a tapasztalatok folyamatos elemzésére, az összefüggéseket feltáró kutatómunkára lehetőséget és eszközöket szükséges biztosítani 10. Az elfogadható szintre kell emelni az intézményvezetők önállóságát, bátrabban szükséges érvényesíteni a vezetőkkel szembeni elvárásokat, az erkölcsi-anyagi megbecsülés differenciált gyakorlatát. Kovács János 56
