Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 1. szám - MÚZEUMÜGY - Sz. Kállay Ágota: Négyezer éves szentély maradványai Füzesabony határában
ezeket áldozó-, illetve kultikus gödröknek nevezik. Vannak köztük olyanok, amelyek építési áldozatot őriztek meg: például egy Veszprémben feltárt késő újkőkori ház alapozásában 6 év körüli gyermek zsugorított vázát .találták meg,. Más esetekben a gödrök betöltése, rétegződése utal arra, hogy többszöri vagy egy alkalommal bemutatott áldozatról van szó. Ez utóbbi típushoz tartozhat füzesabonyi gödrünk is. A benne talált leletek közül a kecskeváz az, amelynek jelen esetben nagyobb figyelmet érdemes, szentelnünk. A kecske a juh mellett — a kutya után — a legkorábbi háziállat, s az újkő- korban a primitív gabonatermesztéssel együtt a juh és a kecske tartása jelentette az élelemtermelés kezdeteit. A görög mondavilágban igen gyakran előfordul a kecske. Talán azért is tölt be oly fontos szerepet, merthogy magát Zeuszt is kecske táplálta, ennek bőréből készült az égisz, amely Zeusz, majd később Athéné pajzsa volt. Zeusz egyszer letörte a kecske egyik szarvát, dajkájának adta, megígérve, ihogy mindig azzal a gyümölccsel lesz tele, amelyet megkíván (innen származik a „bőségszaru”). A magyar néphitben is a kecskének bőséget, erőt, egészséget, szerencsét hordozó tulajdonsága van. Áldozati állatként is igen gyakori az ókori görögöknél a kecske, úgyis mint az embert helyettesítő lény. Artemisznek egy szűz helyett annak ruhájába öltöztetett kecskét mutattak be engesztelő áldozatként. Az Ákropoliszon Athénének évente egyszer áldoztak kecskét ilyenkor a szent olajfára valódi kecskebőrt akasztottak. A marathoni győzelem után 500 kecskét áldoztak. A mítoszokban azonban nem csak a kecske helyettesítheti az embert: amikor Ábrahámnak Izsákot kellene feláldoznia, Jahve egy kost küld Izsák helyébe; Artemisz szarvasünőt tesz Iphigenia helyébe, s így menti meg a szüzet. Előfordul azonban másfajta áldozat is (lásd a mottóban idézett szertartást): Odüsszeusz kardjával kisméretű gödröt ásott, amelybe előbb italáldozatot öntött, majd búzadarát hintett, végül a leölt juh és kos vérét csorgatta bele. Fontos mindkét mozzanat: a gödörásás, illetve az étel-ital áldozat. Még a késői görögök is említést tesznek arról, hogy bizonyos oltárok mellett gödrök is szerepet játszanak. Porphyrios szerint az istenek számára a szertartás helyei az alvilági szentélyek és gödrök. Másutt arról olvashatunk, hogy a föld és az alvilág istenei a gödörbe tett áldozatot különösen szívesen fogadták. Mindezek természetesen nem azt jelentik, hogy a fent említett jelenségek, mondák egyértelműen alkalmazhatók lennének a füzesabonyi áldozógödör értelmezésében, de segíthetnek a megértésében. Az állatcsontok körül edényekben minden valószínűség szerint étel-ital áldozat lehetett, s bizonyára az sem véletlen, hogy közel egyéves kecskét, s tavasszal áldoztak fel. Az újkőkor időszakától viszonylag sok áldozógödör ismeretes, annál kevesebb azonban a rézkorból. A balatonmogyoródi kultikus gödörben 5 év körüli kisfiú volt, a gödör közepén pedig „mészkonkréeió halom”. Fontosabb ennél a Makkay János által feltárt szarvasi, közel 100 m átmérőjű, sánccal-árokkal körülvett áldozóhely. Korban és az építmény jellegében is a szarvasi a legjobb párhuzama a füzesabonyi szentélynek. A központi részen Szarvason is mély gödör volt, amelyben ugyan nem találtak leletet, de a betöltődés rétegeiből Makkay János ötször ismételt, vagyis öt különböző alkalommal bemutatott áldozatra következtetett. A szarvasihoz hasonló körárkos létesítmények már az újkőkor második felétől ismeretesek. Ezek olykor egy-egy települést vesznek körül, többnyire azonban az árok által bezárt területen települési maradvány nincs. Ennek hiánya, illetve az a tény. hogy több, általában négy, a főbb égtájak felé nyíló bejáratuk van, arra enged következtetni, hogy az ilyen létesítmények csillagászati megfigyelésekkel is kapcsolatban lehetnek, s ezen keresztül kultikus cselekmények színhelyei lehettek. Legismertebb megfelelőik ezeknek a nyugat-európai kőépítmények, s ezek közül is a leghíresebb: Stone Henge. Hogy mennyiben kapcsolódhat e széles körhöz a füzesabonyi szentély, ezt további kutatások, aprólékos megfigyelések révén dönthetjük csak el. Sz. Kólíoy Ágota 50
