Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 5. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Balázs Sándor: Egészséges életmódra nevelés Heves megye népi kollégiumaiban
szerünk egyik legszerényebb része volt a múltban — sőt mindmáig az — az egészséges életmódra nevelés. E fogalom korábban testi nevelésként volt használatos és egyértelműen a testnevelő tanár munkájával volt leginkább kapcsolatban. Ez is oka annak, hogy tanítványaink testi-lelki egészségének állapota sürgős változtatásokat követel. Az egészségneveléssel kapcsolatos pedagógiai folyamat eredményesebb alakítása kívánatossá teszi, hogy keressük azokat a korszerű eszközöket, módszereket, formákat, amelyek eredményesebbé teszik munkánkat. A korszerű törekvések olykor a múltban gyökereznek. Példa lehet erre a megállapításra a népi kollégiumokban alkalmazott pedagógiai gyakorlat felidézése, amely több szempontból is nagy érdeklődésre tarthat számot jelenünkben. A NÉKOSZ-mozgalom napjainkig ható eredményeket ért el a közösségi nevelésben, a közéleti-politikai aktivitás kifejlesztésében. Tudatosan vállalt forradalmiságukban, szervezettségükben, közösségi jellegükben van a magyarázata annak, hogy miért a népi kollégiumi mozgalom tanúsított olyan kivételes fogékonyságot Makarenko pedagógiája iránt. Számos nagyszerű tanulmány foglalkozik a kollégiumok komplex nevelési tevékenységével, melyekben nem a jelentőségének megfelelő mértékben van feltárva az egészséges életmódra nevelés. Megyénk népi kollégiumaiban — Egerben, Hatvanban, Gyöngyösön — közel kettőszáz paraszt- és munkás származású tanuló kapott lehetőséget a közép- és általános iskolai tanulmányai folytatásához. Olyan éveket töltöttek a népi kollégiumokban, amelyek egész életükre kihatva meghatározták sorsukat, szemléletüket. „Üj emberek ková- csolódtak” ezekben az intézetekben, akik nem szemlélői, hanem aktív alakítói lettek sorsuknak, környezetüknek. A következőkben megyénk népi kollégiumaiban folytatott egészségnevelési tevékenységről kívánunk szólni. Az egészségnevelés feltételrendszere Az egészséges életmódra nevelés nélkülözhetetlen, mással nem helyettesíthető egyik feltételét a nevelők adják. Nehezen képzelhető el a kívánt siker, ha a pedagógus nem kíséri figyelemmel a tanulók általános egészségi állapotát, ha nem teremt egészséges munkafeltételeket, ha nem veszi figyelembe a nevelőmunka folyamatában az életkori sajátosságokat. Ilyen esetben rossz lesz az intézmény pszichés klímája, amely forrásává válik a neurózisnak, a kisebbségi érzésnek, a szorongásnak. ' Az egészségnevelésben is — mint a nevelés egészében — figyelembe kell venni, hogy a nevelő nemcsak ismeretek átadója, nem egyszerűen ismeretközlő, hanem a maga teljes személyiségével nevelő tényező. Példakép, modell a nevelő. Jó tanárokra van szükség, akikről elmondható az, amit Kosztolányi oly szépen megírt az apjára emlékező versében: „ ... Ha jár a vidéki városban, gyermekek köszöntik ősz fejét, kicsinyek és nagyok, régi tanítványok elmúlt életükre emlékezve lassan leveszik kalapjuk .. .” Megfeleltek-e a jó tanárral szembeni elvárásoknak a népi kollégiumok nevelői ? Heves megye népi kollégiumainak élére olyan személyiségek kerültek — szerencsés kiválasztás révén —, akik maguk is példaként hatottak részben elkötelezettségükkel, pedagógiai rátermettségükkel, példamutató egyéni és közösségi életükkel.
