Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 1. szám - MÚZEUMÜGY - Homa János: Egy rangos természettudományi múzeum vidéken
nyékét hozta nyilvánosságra. Az intézmény 1972-től önálló folyóiratot indított Fnlia Historico-naturalia Musei Malraensis címmel, még újabban egy másik rendszeres kiadvány, a Malakológiai tájékoztató látott napvilágot. •k Az intézmény mindennapi életéről, terveiről dr. Füköh Levente igazgatót kérdeztük. — Múzeumunk természettudományi főprofilú — mondta. — Hazánkban csupán egy ilyen vidéki intézmény található, a zirci. Kettőnk között a különbség, hogy ott nincs társadalomtudományi gyűjtemény. Intézményünk rangját adja, hogy természettudományi kollekciónk nem korlátozódik a Mátrára. A teljes magyar anyagot gyűjtjük, sőt európai, mi több Európán túli leleteink is akadnak szép számmal. Vannak olyan gyűjteményi ágaink, amelyek nemzetközi szinten is előkelő helyet foglalnak el. Elsőként kell emlitenem az úgynevezett Legányi-féle gyűjteményt, amely Egerből került hozzánk. — Jelentős tudományos munkát végeznek itt. Milyen területeken tartoznak az élvonalhoz? — Kutatóink több vasat is tartanak a tűzben. Egyrészt a saját szakterületükön végeznek kutatásokat, érdeklődési körüknek megfelelően. Eléggé változatos ez a tevékenység. Ezek jóvoltából nemzetközi kutatási programokba is bekapcsolódnak, közreadják például ornitológiái, malakológiai és növénytani eredményeiket. Emellett részt vesznek a hazai kutatási programokban. Folyik egy központilag szervezett kutatás az Északi-középhegység természeti képe címmel. A munkálat 1977 tavaszán indult, célja, hogy e földrajzi egységre vonatkozó természettudományi ismereteket ibővitse és közzétegye. — Kutatásaik milyen kézzel fogható eredményeket adnak? — A már begyűjtött anyaggal, illetve a folyamatos vizsgálódásokkal, elemzésekkel elsősorban korunk nagy problémájához, a környezetvédelemhez nyújthatunk segítséget. Például megállapítjuk, hogy melyek azok az állat-, illetve növényfajok, amelyek száma jelentősen csökken, s ennek milyen oka, illetve hatása van. Más szervek, intézmények is szokták kérni a segítségünket, ilyen kérdésekben. De az a helyzet, hogy létszámunk, műszerezettségünk kevés ahhoz, hogy a klasszikus muzeológián, tehát a gyűjtésen túl mással is foglalkozzunk. Egy érdekes dologba viszont belevágtunk. A megyei tanács kérésére készül egy felmérés a kiskörei körzet botanikai és zoológiái helyzetéről. Elkészítettük ehhez a költségvetésünket, amely egy kétéves ciklusra 875 ezer forintot jelentene. Amennyiben megkapjuk ezt az összeget, úgy igyekszünk e tiszai terület vízi és százazföldi növény- és állatvilágáról összegyűjteni a legfontosabb alapadatokat, ugyanis eddig ilyenek még nincsenek. — Társadalomtudományi osztály is található önöknél, amelyhez közművelődési előadó is tartozik. Erre a részre tudnak-e kellő figyelmet fordítani, hiszen mint mondotta nem ez a fő profiljuk ? — A társadalomtudományi osztály egyik fontos feladata, hogy szakmai hátteret biztosítson a honismereti munkához. Az itt dolgozók is jelentős kutatásokat végeznek és tervezik, hogy egy-egy speciális témához kapcsolódva folytatják — azaz újra kiadják — a Múzeumi füzetük című kiadványsorozatot. Ez anyagiak kérdése is. Egyébként a közművelődésben négy réteget céloztunk meg, így az általános iskola alsó, valamint felső tagozatát, továbbá a középiskolásokat és a szocialista brigádokat. Keressük azokat a formákat, amelyekkel a leghatásosabban tevékenykedhetünk. Pillanatnyi felszereltségünk, technikai lehetőségeink rosszabbak, mint az iskoláké. Nincsenek audiovizuális berendezéseink. Ezért a leletek kézbe adásával igyekszünk pótolni ezt a hiányt. Viszont egy negyvenfős osztályt képtelenség bevinni egy szertárba. Ezért 41
