Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 1. szám - MÚZEUMÜGY - Kiss Sándor: Nevelő hagyaték
szerű történelemszemlélet formálásaiban, a hazafias és internacionalista nevelésben, a tudományos vilr 'zet megalapozásában, alakításában, az általános műveltség és a vizuális kunira fejlesztésében. A magyar múzeumi hálózat a felszabadulást követően szervezetében, tartalmában egyaránt minőségi változáson ment keresztül. Az elmúlt négy évtizedben, de különösen az utóbbi, közel harminc esztendőben, szembetűnően fejlődött az intézményi háttér, növekedett a műtárgyállomány, s egyre több szakmailag felkészült, elhivatott személy végzi itt munkáját, teszi tervszerűbbé a múzeumok tudományos tevékenységét, vesznék részt a különböző kutatási programokban, publikálnak a napjainkra már sűrűbben fellelhető, saját kiadású és egyéb szakmai lapokban. Kialakult a szakmúzeumok hálózata, a kultúra irányításának decentralizálásával létrejöttek a tanácsi fenntartású, megyei múzeumi szervezetek. Helyi kezdeményezésekre nagy számban alapítottak múzeumi kiállítóhelyeket, emlékmúzeumokat, tájházakat, történelmi emlékhelyeket, helytörténeti és szakgyűjteményeket. A hetvenes évektől erőteljesebben érvényesül a múzeumok közművelődési funkciója, javult más intézményekkel való kapcsolata, kiemelten az iskolákkal való együttműködése. A múzeumokhoz kapcsolódva, új és változatos művelődési formák honosodtak meg, ugrásszerűen megnőtt a múzeumi látogatók száma. Sajátosan változott a társadalom viszonya a múzeumi szervezetekhez, a muzeális értékekhez. Megnőtt a kulturális és történelmi emlékek, műtárgyak, természeti kincsek társadalmi értéke. Gazdasági és termelőegységek, intézmények, munkahelyi és lakóközösségék, egyének vállalkoznak ezek megőrzésére, védelmére. E tevékenységi körön belül mozgalmak, egyesületek alakultak, egyre többen vállalnak társadalmi megbízatást, munkát. A közgyűjtemények anyagát gyakrabban szaporítják adományokkal, gyűjtési akciókkal. Az a fejlődés, amely a magyar múzeumok munkájára, életére jellemző, jól tükröződik a Heves Megyei Múzeumi Szervezet tevékenységében is. Megyénk múzeumi szervezete — amely az egri Dobó István Vármúzeumból, a gyöngyösi Mátra Múzeumból, a hatvani Hatvány Lajos Múzeumból és több mint tíz. vidéki kiállítóhelyből áll — az elmúlt években megerősödött. Az 1979-ben kialakított szervezeti rend és felépítés, valamint a több vezetőposzton történt őrségváltás demokratikusabbá tette az intézményhálózat irányítását, eredményesebbé a munkát, erősítette a múzeumok társadalmi kapcsolatát. A múzeumi szervezet központjának is otthont adó egri vár területén nagy ütemű, tervszerű helyreállító munka folyik a jelen évtized elejétől. A megyei tanács, az Országos Műemléki Félügyelőség és a MEBIB jelentős anyagi támogatásával, befejeződött a Dobó-bástya szerkezetének elkészítése, megépült a Kerek-torony és a nyugati ágyúdomb, jelentős falkonzerválásokra került sor a törökkertnél, a főkapunál, a Gárdonyi-sír környezetében, s megkezdődtek a nyugati és az északi falszakasz helyreállító munkálatai. A vár egyes területeinek rendezése, a díszkút, a töröktől való visszavívás 300. évfordulójára készült emlékmű felállítása révén, sokkal esztétikusabb körülmények között fogadja látogatóit a magyar történelem kiemelkedő emlékhelye. A felújított falszakasz és bástya, a széltől feszített lobogó szép látványt nyújt a város különböző pontjairól, jó érzéssel tölti el a város lakóit és az ide látogató turistákat egyaránt. Gyöngyösön is folytatódtak az Orczy-kastély rekonstrukciós munkái, Hatvanban a raktárépület helyreállítása. Tájházak, vidéki kiállítóhelyek létesültek, illetve újultak meg Abasáron, Atányban, Bélapátfalván, Dormándon, He37
