Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 4. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Homa János: Az egri gyógyvíz történetéről
a mai, modern fürdőkultúra megteremtője. Két aktusban alakíttatja ki a szükséges épületeket. Először 1828 és 1830 között az új, déli fürdőszárny, míg 1839 és 1840 között az egységes fürdőépület és új tükörfürdők kialakítása történik meg. A beszakadozó félgömb tető helyett valamivel laposabbat helyeztet el. Ez idő tájt már a fürdő parkjaként szerepel az Érsekkert, a mai Népkert. Ugyancsak jeles személyiség Fejes Mihály megyei főorvos, aki az egri gyógyfürdő első fürdőorvosaként /tevékenykedett. Megírja — magyar és német nyelven — Az egri fürdők orvosi és helyleírási tekintetben című könyvet. Az 1839-ben napvilágot látott kötetben — a gyógyászati leíráson túl — útikalauz is szerepel. A következő nagy egri orvos Frantz Alajos, ő is jó hatását látta idült máj- és lépduzzanatok esetében a kísérő tünetek, így a sárgaság elmúlásának. A csonttörések és ficamok után hátramaradt fájdalmak és az izommerevedés teljesen és gyorsan gyógyultak, a csúzos bántalmak és a köszvény is alábbhagynak — írja gyógyjavallataiban. Az egri fürdőügy számottevő alakja dr. Glósz Kálmán városi főorvos is, aki a hévíz modern vegy- elemzését szorgalmazza, ugyanakkor uszoda építését is javasolja. Végül is az első, korszerű vizsgálatot követően, 1914-ben állapítják meg: a víz rádiumtartalmú. A város haladó képviselői elérik, hogy Szmrecsányi Lajos érsek a városnak adományozza a fürdőt. A fejlődés megindul. Létrejön az Egri Város- fejlesztő Részvénytársaság, amelyben az I. világháborút követően Bárány Géza és Frank Tivadar tevékenykedik, eredményesen. Ennek köszönhetően, megszületik a versenyuszoda, a Korona (mai Park) Szálló. Akciót indítanak a gyógyvízzé nyilvánítás érdekében. Ez idő tájt épül meg a strand, megindul a város parkosítása, kialakítják a Petőfi teret. Amikor a gyógyvízzé nyilvánítás megtörténik, létrejön a Városi Gyógyfürdő Részvénytársaság, mely újabb lendületet ad a fejlődésnek. — A felszabadulást követő években történtek-e jelentős lépések ezen a területen? * — A felszabadulást követő első időszakban a gyógyfürdő továbbfejlesztése nem merül fel. Valószínűleg azért, mert nem volt a városban, aki szorgalmazta volna. Ehelyett a felüdülést és a sportot szolgáló strand és verseny- uszoda tökéletesítése zajlott. A város 1953-ban kérelmezte az Egészségügyi Minisztériumtól a fürdők térségét magába foglaló terület üdülőhellyé való nyilvánítását, ezt 1954-ben el is nyerte. Hogy miként született a mai gyógyfürdő? Ebben az orvosok nem játszottak szerepet. A város műszaki osztálya mellett működő, üdülőhelyi albizottság egy országos tervpályázat keretében indította meg a modern fejlesztést, mégpedig Hortobágyi István megyei tervosztályvezető segítségével. Kezdeményezésükre sikerült, a balneológus és műemléki szakemberek bevonásával megszületett a megoldás. Eszerint épült meg 1965-ben a régi gyógyfürdő épületéhez úgynevezett nyaktaggal csatlakozó, 25 ágyas reumakórház, mint a Heves Megyei Kórház reumaosztálya. Ez az egri gyógyvíz rendszeres felhasználására épült, s 1968-ban 48-ra emelkedett — az épületre húzott emelet jóvoltából — az ágyak száma. A mai napig is hasonló ágyszámmal dolgozik. Az első orvosa, dr. Lengyel Endre, aki a tervezésben és a szervezésben is nagy szerepet vállalt, nem érte meg az 1965-ös nyitást. A reumaosztály első főorvosa dr. Agyagási Dezső volt, akit nyugdíjazása után dr. Bereczky János követett az osztályvezetői poszton. A régi hagyományok beteljesedése eredményezte, hogy az egri fürdőt és gyógyvizet az ország határain túl is ismerik. Üjra. Homo János
