Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 4. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Homa János: A gyógyvíz "faggatása"
A gyógyvíz „faggatása” Dr. Agyagási Dezső kutatási eredményeiről Dr. Agyagási Dezső főorvos, 1965. október 11-én kapott kinevezést az induló reumaosztály vezetésére. Érdekesség, hogy családjában, ősei között, más is akadt, aki a vízzel behatóan foglalkozott. így például a múlt században dr. Agyagási Károly volt az első szovátai fürdőorvos, míg Agyagási Vidor nevéhez a marosvásárhelyi strand létrehozása fűződik. Dr. Agyagási Dezső a császárfürdői gyakorlóéveket követően, az ózdi kórház borsodnádasdi reumaosztályát vezette, onnan került Egerbe, a reumaosztály indításakor. Azóta foglalkozik — immáron nyugdíjasként is — az itteni gyógyvíz gyógyászati alkalmazásával. Tapasztalatairól, az eddigi vizsgálatok eredményeiről kérdeztük. ■k — Munkájának kezdetén mennyire épített arra hogy az egri gyógyvizeket már régóta használták gyógyításra? — Induláskor azt a feladatot kaptuk, hogy mérjük fel az egri gyógyvizek reumás betegekre való hatását. Ezért első lépésként azokat a nyomtatásban megjelent cikkeket vettem számba, amelyek e témában láttak napvilágot. Elolvastam az első, teljesebb munkát, mégpedig Fejes Mihály könyvét, amelynek címe: Az egri fürdők orvosi és helyleírási tekintetben. De sorolhatnám a többi kiadványt, így például az orvosok és természetvizsgálók 1868-ban kiadott évkönyvét, Frantz Alajosnak a Heves megyei fürdőkről írott sorait, Bo- leman István és mások munkáit. Áttanulmányoztam egyebek között azokat a geológiai köteteket is, amelyek az egri vizek származását magyarázzák. Mi több, igyekeztem áttekinteni fürdőink múltját, ezek üzemeltetését. Magyarán: az első esztendőket az előtanulmányozásokra fordítottam. Eközben számtalan ellentmondást is észleltem. Frantz Alajos például említ olyan gyöngyösi forrást is, amelynek nincs gyógyászati jelentősége. Érdekességként említhető, hogy régen a reumát az úgynevezett külbajok közé sorolták, ugyanígy, ahogy mondjuk, a rühöt, a tetvességet, a ficamokat. Mivelhogy nem tudták a betegségek igazi okát, ezért olyan betegségekre — lásd például vérbaj — is gyógy- vizes kúrát ajánlottak, amelyeket ma más módszerekkel kezelnek. — Balneológiái szempontból hogyan lehetne osztályozni az egri gyógyvizeket? — Elsőként a radioaktív langyos vizeket említeném. Ezek 7 helyen, 7 forrásból törnek elő. Hatásosságuk kétségtelen. Alacsonyabb hőmérsékletük és sókoncentrációjuk miatt, a hevenyebb állapotú betegségek gyógyítását is lehetővé teszik. Másodikként az AT—8. számú kút vizéről kell szólni. Oldott ásványisó-tartalma nem éri el az ásványvíz elnevezéshez szükséges, 1000 mg liter mennyiséget, de kéntartalma miatt gyógyvíz, úgynevezett egyszerű, kénes termálvíz. Harmadik AT—10.számú kút, ahol az ásványisó-tartalom meghaladja az 1000 mg litert, ez a kénes ásványvizes termálvíz. Ugyancsak meg kell említeni a jódos-brómos vizeket. Sokáig híres volt Egerben a Makiári út 91. szám alatti artézi kút vize, amelyet Dobó István jódos-brómos ásvány- és gyógyvíz néven hozott forgalomba a kereskedelem 1945-ig, viszont azóta ezzel a vízzel nem történtek kezelések. — Milyen betegségekhez használhatók az egri gyógyvizek? — Rendkívül sokfélére. Jó néhány ízületi és gerincbetegségre. Továbbá a csontok, izmok, inak, valamint az idegrendszer egyes bajaira. De használ46
