Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Cseh Károly költeménye - Remenyik Zsigmond: Szemétdomb (naplójegyzetek)
Be kell látnom, hogy gyáva vagyok és voltam egész életemen át. Ha nem lettem volna gyáva, máshol állnék, másképpen is állana a szénám. Ha ki mertem volna nyitni a számat, ha mertem volna rápirítani a rágalmazókra és nem féltem volna a „botránytól", biztos, hogy szétvertem volna a rágalmazás vastag üledékét, ami most már. hogy ezt nem láttam, elborít véglegesen. Reménytelenül — így is mondhatnám —, helyrehozhatatlanul. Most már világosan látom — saját magam bőrén tapasztalom ezt —. a becsületet, a tisztességet és a jó hírt éppen úgy meg kell védelmezni, akár a szabadságot. Egyiket sem adják ingyen! Aki gyáva, akit bizonyos „szempontok" vezetnek, aki hallgat a humanizmus szelíd szavára, az ebben az életben — egyebeken felül — be is mocskolódik menthetetlenül. Megérdemelten zúdul rá ellenszenv, megvetés, gyalázat, hisz menthetetlenül gyáva volt és ezzel bizonyította be — mint ahogy ezzel bizonyítottam be én is — az életre való alkalmatlanságomat, a megbecsülésre, tisztaságra való érdemtelenségemet. Ezzel a hitvány gyávasággal! * Éhesen dolgozom és ez rendjén is van igy. mert csak éhesen tudok dolgozni. Megtörtént már, hogy volt reggel, amikor is bőségesen ettem, nekifeküdtem az ételnek és megállt a munka. Egyszerűen képtelen voltam egy értelmes, izgalmas, érdemes sort papírra vetni, kénytelen voltam lefeküdni, hogy kábán unatkozzam. Mintha egybefolyt volna előttem a világ! Míg üres gyomorral, olykor késő délutánig, feketén és citromos vízen jól dolgozom, a fáradtság legkisebb jele nélkül. Agyam tiszta, vérkeringésem könnyű, idegeim nyugodtak, akár az aszkétáké a középkorban. Könnyű, súlytalan testtel, lebegő lélekkel dolgozom — éhesen. (1947) aug. 3., Dormánd Itthon vagyok már negyedik napja, egy-két hetes pihenőre, a régi házban, a romok között. Maga a gazdaság példaszerű, Andris öcsém érdeme ez. Szinte hihetetlen, amit képes volt kiásni, feltámasztani, előkaparni a romok alól. Virágzó kis gazdaság — 300 Kh —, a legnagyobb területegység, ami ma az országban egy tagban létezik. Vajon vagyunk-e ötezren, akik ezt vagy ehhez hasonlót birtokolnak? Jólesik nézni a szemnek ezt a rendet, tisztaságot, kiváltképp az országot borító romok után. Sértetlen istállók, tiszta cselédszobák, pajták, fészerek, magtár, gazdasági műhelyek. A jószágállomány már kicsiny, de szép és egészséges. Földek jól megművelve, bár az eredmény siralmas volt. Irtózatos aszály pusztította a vidéket, a természet e vak erőivel szemben ma még tehetetlen az ember. Itt pihenek hát. járom ismét a falut, mint 10—12 évvel ezelőtt, amikor a Bűntudat-ot írtam annak idején. Ma már kötet ébredezik bennem, az. Alvilág! Anyám, apám sírját holnap látogatom meg majd feleségemmel. ★ Múlt hetekben a Balatonnál pihentem 10 napot, Tihanyban, ezen a tün- déri helyen, a béke. a csend és a nyugalom e zavartalan szigetén, fenn a László-villában. Sok jóbarátot szereztünk, köztük Hárs Laciékat, felesége. Sziráki Judit, a kitűnő írónő. Persze napjaink fürdéssel, sétálgatással teltek el inkább, mint jegyezgetéssel, holott eredetileg úgy terveztem, hogy mindenről részletesen elgondolkodom majd tihanyi magányomban. Hogy mégsem így történt, talán nem is hiba, hisz mit értem volna vele, ha felfedezem mondjuk a puskaport vagy a spanyolviaszkot, mit profitált volna belőlem az emberiség. így legalább saját egészségemet, testemet, lelkemet foltozgattam. 26
