Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Szepesi György: Gondolatok az Egri Szimfónikus Zenekar 25 éves jubileumára
Megszállottság? A zene szeretete? Több ennél! Gondolatok az Egri Szimfonikus Zenekar 25 éves jubileumára Nem tudok elfogultság nélkül szólni e huszonöt» évről. Egerben, a felszabadulást megelőzően is működött városi zenekar. Mi 1963-tól elődeink hagyományaira építve tehettük meg az első lépéseket. Huszthy Zoltán, Szalay Lajos muzsikusai közül jó néhányan társultak együttesünkhöz: Botond István, dr. Czinder Sándor, Fógel Elemér, Juhász László, Jurányi József, Geibinger Sándor, Geibinger Sándorné, dr. Kiss Kálmánná. A zenekar tagjai kezdettől fogva lelkes amatőr zenészek, zeneiskolai tanárok, főiskolai tanárok, főiskolai hallgatók, a helyőrségi zenekar muzsikusai, illetve zeneiskolai hallgatók. Kezdetben jórészt saját hangszerekkel muzsikáltunk. Jelenleg uniformissal, szép kotta- és hangszertárral rendelkezünk. 25 év! De sok hétfő—csütörtök esti próba, számtalan úgynevezett rendkívüli próba, mennyi lemondás, mennyi kudarc és siker, koncert, turné, fesztiválszereplés, házi hangverseny és zenei fejtörő érlelte „együttessé” a testületet. Vendégművészek sokasága fordult meg hangversenyeinken: Alfred Mayer, Németh Gyula, Jancsovics Antal, Medveczky Ádám, Bolberitz Tamás, Timo Pokkola (Finnország), Sulyok Tamás, karmesterek; a szólistákat hosszú lenne felsorolni. Szívesen emlékezünk vissza a Vidróczki Néptáncegyüttes, a Gyöngyösi .'Játékszín, az Építők Agria Vegyeskara, a Főiskola Női kara, Vegyeskara, a Tinódi Kamarakórus, s a hajdani híres egri Irodalmi Színpad közösségeivel való igen gyümölcsöző együttműködésekre. Zenekarunk működési területe Eger város, s megyénk városai, községei. Évente általában 40—60 hangverseny megtartására vállalkozunk. A zenekarból alakult kisebb kamaraegyüttesek (vonósnégyes, fúvósötös, rézfúvós együttes) színesebbé, választékosabbá teszik szereplési lehetőségeinket. Az Országos Filharmónia felnőtt és ifjúsági hangversenyein rendszeresen közreműködünk. Hosszú ideje rendszeres szereplői vagyunk a veszprémi Országos Kamarazenekari Fesztiválnak. E fórum jó lehetőséget nyújt a kortárs zeneszerzők műveinek népszerűsítésére. Itt mutattuk be Farkas Ferenc, Decsényi János, Bozzay Attila, Dubrovay László, Soproni József zenekarunk számára komponált alkotásait. E fesztiválok igen sokat jelentettek szakmai előmenetelünkben. Másik, igen rangos pódium a szolnoki Országos Szimfonikus Zenekari Fesztivál, melynek szintén visszatérő vendégei vagyunk. Sokfelé megfordultunk külföldön is. Jártunk Csehszlovákiában, a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban, a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Finnországban, Franciaországban. Ki ne emlékezne szívesen közülünk a csuvasiai útunk egyik nagyszerű, feledhetetlen koncertjére Csebokszári- ban, a szabadtéri színpadon, ahol tízezer ember közösen énkelt. A szellemi tőke, mely huszonöt év alatt akkumulálódott zenekarunkban, természetesen nem maradt elismerések nélkül. A Népművelési Intézet által alapított, úgynevezett Kiváló Együttes elismerést háromszor nyertük el, véglegessé téve ezzel számunkra e kitüntető címet. Zenekarunk birtokosa a Heves Megye Tanácsa által alapított, és zenekarunknak adományozott Művészeti-díjnak. Kiérdemeltük tevékenységünkkel a Művelődési Minisztériumtól kapott Szocialista Kultúráért kitüntetést, s több más elismerést. Az eltelt huszonöt év alatt kialakult egy törzsközönségünk, pártoló testület, kiket mindig magunk mögött érzünk. A történelemben negyedszázad nem nagy idő, de egy muzsikus számára igen tekintélyes. Megérte? A válasz egyértelmű: igen! A zenekar alapító tagjai közül csak négyen muzsikálunk: Bereczky Vilma, Farkas István, Gergely Ferenc, és e sorok írója. Magunkban hordjuk 25 év minden átélt szép és keserves percét. Kérdezheti az olvasó: mi kellett, ehhez a negyedszázados jelenléthez? Zene- és ügyszeretetei, megszállottság, fanatizmus, hit a közönségben, önmagunkban, sok-sok megértő-támogató, rendezett családi háttér, otthon, és még nagyon sok más! 53
