Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Wéber Tündfe: Békásdűlő (egyfelvonásos)
NEGLIZSÉ (két kézzel mutogat, hadonászik) — Hagyjátok abba, ez unalmas... TREZORNÉ — Mit kapkod ez? Legyeket keres? BRAHI — Igen, manapság sok a légy. (Elkap a levegőben egyet) Itt egy légy. (Zsebre teszi) — Végy egy legyet és egy zsebet. Nem éppen nemzeti jelleg, de a zseb üres, ám éppen ez kell a légynek, belemászik. Hol van? (Kiveszi a zsebéből, nézegeti) — Ez a zseblégy attól magyar, hogy meg kell találni. LYENÖ (a munkaárok szélén áll) OBLIGÓ (a vállára csap) — Itt egy légy. (Beleesik az árokba) LYENÖ (a munkaárok szélén áll) OBLIGÓ (az árok mélyén ül, amely egyébként úgy van kiképezve, hogy a nézők is láthassák Obligót) — Aiki sókat jár a kertek alján, előbb-utóbb bajba jut. Velem is ez történt. (Sóhajt) — A baj egy közműárok, húsz méter hosszú, két méter széles, öt méter mély. (Felnéz, Lyenőhöz) — Bajban vagyok... LYENÖ — Láttam, amdikor beleestél és örülök, hogy semmi'bajod nem történt. OBLIGÓ (telefonkagylót vesz ki a zsebéiből, téletfonál) — Halló! Kedves barátom (nyomatékkai), felebarátom! bajban vagyok! TREZOR (hivatalosan komoly hangon. Az erkély virágládái közül aktákat vesz elő, azokat nézegeti) — Bajban vagy ... Azt mindenki mondhatja, hogy „bajiban vagyok”. De hát megtartottad-e a „tízparancsolatot”: (fennhangon olvas) — 1. Higgy a közgazdászoknak! 2. A „csőd” szót hiálba ajkadra ne vedd! 3. Dolgozz! 4. Tiszteld a főmunkaidőt,hogy hosszú életű legyél a géemkában! 5. Ne vagánykodjál és fuss a meztelen igazság elől! 6. Ne lopj! 7. Ne ölj, mert a fúrást régiesrég kitalálták! 8. Ne tégy hamis tanúbizonyságot! 9. Ne kívánd felebarátod feleségét, ha a tények vaslogikája szerint úgyis ő lesz a tiéd! 10. Ne kívánd felebarátod ökrét, szamarát, se egyéb nemű jószágát, hanem csak a szerződések revízióját.! TREZORNÉ — Nos, ezek szerint méltóztatott élni? OBLIGÓ (a telefonkagylóba) — Kedves barátom (nyomatékkai) — Felebarátom! Bajban vagyok. BRUHÁCS — Bajban vagy! Én is bajban vagyok, mert nem tudok tőletek aludni. (Bemegy az erkélyről) BRAHI — Szervusz kedves barátom, örülök, hogy immár tegeződünk ... Bajban vagy? Milyen bajban? OBLIGÓ — Közepes hatótávolságú, közepesen fejlett bajban. Egy közműárok mélyén. BRAHI — Mindig szeretteid a változatosságot. Egyszer lenn, máskor fenn. Mint a könnyűbúvár: felbukkansz és lebuksz . c. OBLIGÓ — De itt nincs víz! Egy csepp víz sincs . .. BRUHÁCS — Ez megnyugtató. Egyébként: a család, a gyerekek, a munkahely? Rendben? OBLIGÓ — Igen szerencsére. MIND (egyenként külön-külön) — Ennek örülök. LYENÖ — Mi legyen vele? TREZOR, BRUHÁCS — Tárgyaljuk meg! (Kihajolnak az erkélyen) GYEREKEK — Jaj de jó! Értekezlet! Értekezlet! BRAHIH (teátrálisan, gesztikulálva) — ,,E szent rítus, ez ősi ünnep, e mítosz, istentisztelet, ahol fontoskodás tüntet, e malasztteljes körmenet: legszentebb, nem nevezhető áldott szertartás megnevezlek: — bár e bűnöm nem menthető — neved kiejtem (nyomatékkai): — Értekezlet.” 28
