Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Wéber Tündfe: Békásdűlő (egyfelvonásos)
teljesen kiapadnak. Javaslom, hogy alapítsuk meg a „locsogási indexet”. Meggyőződésem egyébként, hogy a locsogás takarékossági szempontokat is sért, mégis sokfelé dívik. Miért? TREZOR, TREZORNÉ, BRUHÁCS (egyszerre): — Miért? BRAHI: — Pedig olyan egyszerű lenne! Mindenki feltenné magában a kérdést: Van mondanivalóm? Nincs? (A színpadon és az erkélyen levőik mindannyian): — Van? Nincs? Ugye, menynyire egyszerű és emberi? Nem is tudom, miért kell szót vesztegetni rá, miért locsogok erről ennyit... NEGLIZSÉ (Brahihoz): — Beszélj, beszélj, olyan jó hallgatni. BRAHI (kötéllétrát enged le): — Gyere fel, (kislányom, hallgasd közelebbről ... NEGLIZSÉ (a létrához fut). GYEREKEK: — Kár, de nagy kár, hogy ennyire sietsz. Neglizsé, tied a kár, magadnak építed ... OBLIGÓ (Neglizséhez): — Én úgy tudom, hogy te nem érsz rá. NEGLIZSÉ (örömmel, hogy Obligó szólt hozzá): — Tényleg, nem érek rá. Miért is nem érek rá? GYEREKEK — Jeleneted van, jeleneted van ... NEGLIZSÉ — Nekem? Hol? OBLIGÓ — A boltos jelenetben. Én leszek a vevő, te a boltos. De aztán ne add drágán az árut. Fix, hogy nem leszek jó vevő havi fixből. — (Zsebeit kifordítja, karját széttárja) NEGLIZSÉ — Ügy látom bé r mjérgezésed van és kitört rajtad aszkepszis OBLIGÓ — Meglehet, (türelmetlenül) Kezdjük a játékot. Te a pult mögött állsz (a gyerekek egymásba fogódzkodnak, pultot alakítanak ki), így. NEGLIZSÉ (unott arccal áll a pult mögött, közömbösen néz jobbra-balra). OBLIGÓ — Jó napot! NEGLIZSÉ — Tessék kérni! BRUHÁCS (kirohan az erkélyre): — Csendet kérek! OBLIGÓ (utánozza): — Csendet kérek! NEGLIZSÉ — Milyet parancsol? OBLIGÓ — Valódit. NEGLIZSÉ — Van egy szép nagy darab jéghideg csendünk. Grönlandi import. Csomagolhatom ? OBLIGÓ — Nincs fél számmal kisebb? Hazai anyagból? NEGLIZSÉ — Dehogynem. Köd, gyertyafény, rőtszínű falevelek. (Türelmetlenül és kelletlenül) Csomagolhatom? OBLIGÓ — Köszönöm, ne fáradjon, van már otthon néhány doboz. NEGLIZSÉ (körmöt reszel) — Ajánlhatok mást. „Az éjszaka csendje, az unalom” (mímeli, hogy a pultra teszi az árut.) OBLIGÓ — Nem akarok unatkozni. Olyan csendet keresek, ami csak külsőre az. Valójában zeng, zsong tőle a szív ... TREZORNÉ (közbekiált) — De szépen mondja! BRUHÁCS (elmélyülten figyel, ingerülten Trezornéhoz) — Ne zavarja kérem az előadást! OBLIGÓ (folytatja) — Szokott ön éjszaka, amikor mindenki alszik, hang nélkül magában dúdolgatni? NEGLIZSÉ (tökmagot rág) — Éjszaka alszom. Tudja, itt a boltban sok a gond. (kiköp egy tökmaghéjat) Vannak ugyabár nehéz vevők j.. Nézelődnek, nem vásárolnak, csak feltartják az eladót. 26
