Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 2. szám - HELYTÖRTÉNET - Tanner József: Az egri strand születése
Az egri strand születése Eger belsejében még a húszas években is nagy meleg vizű tó terült el. A tó alatti források bőven ontották a meleg vizet, amiről bárki meggyőződhetett, ha a tó partján sétálva, mondjuk karácsony táján a törökök által odatelepített délszaki tündérrózsa illatozó virágaiban kívánt gyönyörködni, azt is láthatta, hogy a mélyből fetörő víz nagy buborékokat bocsát a tóba, és azok játszva törnek a felszín felé. Az egriek és a környékbeliek, a tavat egyszerűen Melegvíz-nek hívták. A földalatti források pedig oly bőven táplálták, hogy a felesleg, a közeli híd mellett, egy széles lefolyón csobogva ömlött a patakba. A meleg vizet évszázadokig, talán évezredekig kizárólag a békák hasznosították, mert azok karácsony táján is olyan jókedvűen kuruttyoltak az enyhe vízben, mintha holdvilágos májusi éjszaka volna. Az eliramló felesleges vizet aztán a törökök ipari munkára fogták, vízimalom hatalmas kerekét hajtatták vele. A malmot sajátosan Tímár-malomnak hívták, bár nem volt köze a bőriparhoz, hanem a törökhatalom által vitéz katonáknak adományozott valamely tímár-birtokhoz tartozott. A török eltakarodás után pedig az itt maradt volt török alattvalók (kb. 300 család), meg a környéken élő magyarok azt gondolták, minek törjék a fejüket új elnevezés kitalálására, jó lesz az ezután isi A malmot mozgató meleg vizet az „egri asszonyok” tovább hasznosították. Az otthon kilúgozott ruhát idehordták öblíteni, mert az a meleg víztől ragyogó fehér lett. De hagyjuk a malmot, amelynek napjai már meg voltak számlálva, mert 1928- ban, nehezen ugyan, itt nagy fordulat következett. Ugyanis a város akkori vezetői, külországi tapasztalatokon fellelkesedve, elhatározták, hogy Egert, a kedvező geológiai feltételek között, fürdővárossá fejlesztik. iA gondolatot mindjárt tett követte volna, de az ilyen tervet elfogadásra a városi képviselőtestület elé kellett terjeszteni. Akkor általában, Egerben pedig különösen, az ilyen fórumnak két oldala volt. Az egyik helyeselte a tervet, a másik meg ellenezte. Az elfogadás azon múlott, hogy a helyeslők meggyőzték-e az ellenzéket, amelyet az adott esetben az érsekudvarból dr. vitéz Subik Károly kanonok, mél- tóságos prelátus, pápai trónálló, stb. stb. úr irányította. Aki még emlékszik, tudja, hogy a prelátus úr az ilyen kérdésekben nem ismert ingadozást, és hasonló határozottságot követelt híveitől is. A város vezetői részletesen elgondolták, hogyan lesz a természeti ritkaság számba menő tóbői, külföldieket is idacsalogató. kellemes strand, és elképzeléseiket elfogadásra a városi magistrátus elé terjesztették, de ott melegvizű tervüket hMeg zuhany fogadta. T.i. Subik kanonok úr tábora kijelentette, hogy a strand erkölcsromboló intézmény, tehát keresztényi megfontolásból leszavazta. A vezetőség a város közönsége előtt tovább is színesen ecsetelte, milyen bőséges előnnyel jár, ha Egert fürdővárossá fejlesztik, és másodszor is előterjesztették széles perspektívá- jú javaslatukat, de ismét az erkölcsöt védelmezők tagadó álláspontja kemény falába ütközött. Erre némileg lelohadt a haladók kedve, de rövid habozás után azzal a jelszóval, hogy lesz, ami lesz, harmadszor is napirendre tűzik tervüket. És ekkor, mint Saulnak a damaszkuszi úton az égi fény, biztató jelzés érkezett a segítségükre, amiben maga Subik prelátus úr akaratlanul is döntő szerepet játszott. A város egyik, ma már ismeretlen polgára beüzent a Városházára, hogy olyan fénykép van a birtokában, amelyen a kanonok úr, az olaszországi Lidón, nők társaságában, fürdőruhában strandol. A városi magisztrátus a képet szemrevételezve, nagyon meggyőzőnek találta, megsokszorosíthatta és a harmadik ülés előtti napon szétküldte képviselőknek. A toa menő tóból, külföldieket is idecsalogató, kellemes strand, és elképzeléseiket elfogadta, mert az ellenzék nem jelent meg. Tanner József 72
