Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 2. szám - TUDOMÁNY - Vasas Joachim: A nagy október útján

•Tudomány

A Nagy Október útján

111/2.

A Bolsevik Párt X. kongresszusa 1921 márciusában határozatot hozott az új gazdaságpolitika, a NÉP bevezetésére. Lényege a beszolgáltatás eltörlése, a terményadó bevezetése, a parasztság a terményadón felüli résszel szabadon rendelkezhet, piacra viheti. Engedélyezték a kisáru termelést és a magánkereskedelmet. A NÉP a proletárállam szocialista iparának összefogását jelentette a kisárutermelőkkel, a maganszektonral. Lenin a terményadó bevezetését az alábbiakkal indokolta: politikai kérdés, munkás-paraszt szövetség erősítését jelenti, ami a forradalom további sorsának döntő kérdése, a parasztság döntő többségben van.

Ezek indokolták, hogy előbb a parasztság helyzetét javítsák és ne a munkás- osztályét. A mnkásosztály elsőrendű politikai érdeke volt,hogy a parasztság helyzete javuljon, nőjjön termelő kedve. Következésképp a munkásság és az egész ország is élelemhez jut.

Lenin hangsúlyozta, hogy a NÉP a hadikommunizmushoz képest visszavonulás, de nemcsak feltétlenül szükséges, hanem feltétlenül hasznos is, mert korrigálja azt a bizonyos előreszaladást, amit a hadikommunizmus jelentett.

A szocialista forradalom győzelmének negyedik évfordulóján hangzottak el Lenin önkritikus és egyúttal előremutató, most is tanulsággal szolgáló szavai. Arról beszélt, hogy nem volt helyes túlságosan számolni a szocialista eszme mozgósító erejével, s nem venni eléggé figyelembe az anyagi érdekeltség ösztönző erejét. Idézem: „Arra számítottunk, — vagy talán helyesebben feltételeztük, elégséges számítás nélkül —, hogy a proletárállam közvetlen parancsszavával meg tudjuk majd szervezni kisparaszti országunkban az állami termelést és az állami termékelosztást kommunista elvek alapján. Az élet megmutatta, hogy tévedtünk. Több átmeneti szakaszra: államkapitalizmusra és szocializmusra van szükség ahhoz, hogy előkészítsük — hosszú évek munkájával előkészítsük a kommunizmusba való átmenetet. Ne közvetlenül a lelkesedésre építsünk, hanem a nagy forradalom szülte lelkesedés segítségével a személyes érdekekre, a személyes érdekeltségre, a gazdasági meggondolásokra támaszkodva dolgozzunk azon,, hogy mindenekelőtt szilárd kis hidakat építsünk, amelyek kisparaszti országunkban az államkapitalizmuson át elvezetnek a szocializmusba. Másképp nem tudjuk elvezetni a kommunizmushoz az emberek tízmillióit. Ezt mondta nekünk az élet. Ezt mondta nekünk a forradalom objektív menete.”

A szocializmus építésének a polgárháború időszakában alkalmazott módszereit Lenin egy erőd megrohamozásához hasonlította. A hadikommunizmus időszakában, mondotta, kísérletet tettünk arra, hogy a kapitalizmust a városban és a falun rohammal döntsük meg, vagyis „a legrövidebb, leggyorsabb, legközvetlenebb úton térjünk át a termelés és az elosztás szocialista alapjaira.” A tapasztalat azonban megmutatta, hogy ennek az átmenetnek a sikeréhez a kapitalizmus erődjének hoszszas ostroma szükséges.” ....... nem roham — mondotta Lenin —, hanem ... .hosszas

o

strom, nagyon nehéz, súlyos és kellemetlen feladata. ..”

A NÉP nagy fordulat volt. Ilyen fordulatok mindig azzal járnak, hogy sokan nem képesek ezt követni, ragaszkodnak a régihez, a helyes útról való letérést látják az újban. Lenint sok támadás érte. A szocializmus elárulásávál, a kapitalizmus visszaállításával vádolták. Lenin munkatársaival tanácskozva, ellenfeleivel vitatkozva alakította ki a szocialista építőmunka programját. Ezt a programot nem egyetlen műben összegezte. Szinte lépésről-lépésre — ahogy az élet felvetette — foglalkozott a szocialista építőmunka feladataival.

1923 végén a párt előtt ismét felvetődött a hogyan tovább kérdése. Lenin ugyanis a korábbi két alapvető kérdést megválaszolta: győzhet-e a szocialista forradalom egy országban? Felépíthető-e a szocializmus egy országban? Lenin mindkettőre igenlő választ adott. Sajnos ez időben Lenin már nagyon beteg, a konkrét munkában nem vett részt, elvi útmutatásokat adott, de az objektív helyzetre a konk73