Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 2. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Elek Elemérné: Jelképek és gyermekek
— A DÍVSZ és a CIMEA, valamint jelképeik nem tekinthetők ismertnek. A szimbólumokra pl. 2—9%-os jó válasz érkezett — ami nagyon kevés. — A vörös szín jelentésénél 40% volt a helyes feleletek aránya. Sokan „szovjet zászlót” és a „nyakkendőt” jelképezi választ adtak, azaz a szín kontrét tárgyi megjelenésére utaltak. — Címerünk alkotóelemeinek jelentésénél az alapszín békére utalása volt a legnagyobb százalékarányú felelet (45%). Persze ha ezt összevetjük a békezászló 90%- os értékével, rögtön szembetűnik a két jelkép közötti kapcsolat hiánya. Ennél a kérdésnél tükröződött a legjobban, hogy mennyire nem ismerik tanulóink a jelképekben lévő elemi jelek jelentését. Pl. a békéhez kapcsolták a vörös csillagot, a búzakoszorút és a kettő együttes jelentését is. — A nyakkendő színének eredetére vonatkozó kérdésnél 18—20%-os jó válasz érkezett. A rosszak között szerepeltek az alábbiak: szabadság zászló, hazánk zászlajának egy darabja, a tagságot jelenti. —A kisdobos név eredeténél 18%, az úttörő névnél 4% a jó feleletek aránya. Zömében nem válaszoltak a tanulók. — A zenei jelképeknél a DlVSZ-indulót 39%-os, az Intemacionálét 54%-os, az Úttörő indulót 48%-os jó válasz jellemzi. A Himnuszt mindenki felismerte, költőjére 81%, zeneszerzőjére 77%-os a jó válasz A Szózatot a tanulók 22%-a ismerte fel, költőjére 6%nyi helyes választ adtak. Zeneszerzője egyáltalán nem ismert. Az előfelmérés eredményei igazolták a pedagógiai irodalomban jelzett hiányosságokat. Az alacsony átlagos teljesítményszint, a jelképekben rejlő elemi jelek nem ismerete, a szimbólumok közötti kapcsolatok hiánya, a jelentésükben rejlő fogalmi zavar megerősítette a megismertetés módszerére, megváltoztásának szükségességére irányuló törekvéseket. II. A megismertetés alapelvei A jelképek megismertetését célzó hangosított diasorozat elkészítésénél először a célkitűzések megfogalmazására került sor. Ehhez a tanterv, valamint úttörőmozgalom szervezeti és működési szabályzata adott segítséget. Célkitűzéseink: — A tanulók ismerjék a legfontosabb jelképek jelentését. — Tudatosuljon bennük, hogy a szimbólumokban hagyományokat örökítünk meg. — Ismerjék fel, hogy a jelképek mindig valamilyen eszme szolgálatában állnak (béke, nemzetköziség, hazafiság). — Tiszteljék, szeressék társadalmunk szimbólumait. A célkitűzések megfogalmazását a jelképek tartalmának részletes elemzése követte. E vizsgálat mutatott rá a jelképek egymással való kapcsolatára. Például a békezászló kék színe jelenik meg címerünkben — jelezve népünk békevágyát. A munkásmozgalom jelképei (vörös zászló és csillag) szintén megtalálhatók a nemzeti címerben. Az említett szimbólumok mindegyike kapcsolható az úttörőmozgalom jelképrendszeréhez is. Ezért célszerűnek mutatkozott a megismertetésben egy „területi elv’.’ érvényesítése. A bemutatást a Föld minden országában ismert jelképekkel kezdjük (nemzetközi jelképek) és csak ezután térünk rá nemzetünk, majd az úttörőmozgalom szimbólumrendszerének bemutatására. Ez a felosztás nemcsak a kialakítandó fogalomrendszer szempontjából előnyös, hanem segítségével a jelképeket egy-egy eszméhez tudjuk kötni. Más felosztásoknál (pl. csak a zászlókat, jelvényeket mutatjuk be) az említett eszméhez kötés nagyon nehezen valósítható meg. Nemzetközi jelképek Ide soroltuk a Föld minden országában ismert jelképek közül a béke és a munkásmozgalom szimbólumait. A béke jelképei között a kék zászló, a Békegalamb, a DÍVSZ- és a CIMEA-szimbólumai szerepelnek. A munkásmozgalom jelképeinél a vörös zászlót, a vörös csillagot és az Internacionálé eredetére, jelentésére utalnak. Nemzeti jelképeink E szimbólumok nagyon fontos szerepet töltenek be a hazaszeretetre nevelésben. Itt a nemzeti zászló színeinek eredetére, címerünk alkotóelemeire térünk ki. Emellett bemutatjuk a Himnusz-t és a Szózat-ot. A két utóbbi irodalmi, illetve zenei 64
