Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 2. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Elek Elemérné: Jelképek és gyermekek
szimbólum. A magyar Himnusz dallamát minden tanuló ismeri, ezért a költeményt szükséges bemutatni. A Szózat-nál a zenemű megismertetése látszott fontosabbnak. Az úttörőélet jelképei E témán belül az eszmei (kisdobos és úttörőnév, köszöntés, jelmondat, fogadalomtétel, törvények, csapatszám és névadó) tárgyi (csapat-, raj- és őrsi zászlók, jelvények, kitüntetések, nyakkendők, egyenruha, tagsági könyv), zenei (kisdobos- és úttörőinduló, kürt és dobjelek), mozgás (tisztelgés, tiszteletadás zászlóval) szimbólumokkal foglalkozunk, rámutatva ezek eredetére, jelentésére. A hangosított diasorozat bemutatása két vagy három foglalkozást igényelt. A nemzetközi jelképeknél bevezető, problémafelvető beszélgetés keretében utaltunk az emberiség alkotta jelek, jelzések sokaságára (szavak, számok, gesztusok, KRESZ- táblák, zászlók, címerek). A bemutatás során hangsúlyoztuk, hogy a jelképekben a társadalmunkban uralkodó eszmék tükröződnek. Vannak olyanok, amelyek számunkra nem elfogadhatók (pl. a gyerekek hitlerista köszöntéssel köszöntik egymást a tv-műsorok hatására). A jelképekkel kapcsolatos élmények elmondására beszélgetés keretében biztosítottunk lehetőséget. III. A kipróbálás tapasztalatai Az elkészített hangosított diasorozat hatékonyság-vizsgálata két 5. és két 6. osztályban, osztályfőnöki órán, illetve rájioglalkozáson történt. A mérés eszközéül szolgáló feladat kérdései megegyeztek az előfelmérés kérdéseivel. Az ismeretelsajátítás hatékonyságának fokozása érdekében két osztályban a diaképek bemutatását rajzos, szöveges munkalapok kitöltésével ötvöztük. A kettő együttes alkalmazása nemcsak a hatékonyság szempontjából látszott előnyösnek, hanem hasznos segítséget nyújtott a hangosított diasorozat esetleges korrekciójához, a tanulói tévedések okainak feltárásához. A bemutató hatására a tanulói teljesítményekben nagymértékű változást tapasztalhatunk. Azokban a csoportokban, ahol munkalapot alkalmaztunk 70% feletti tudásszintet mérhettünk. A növekedés mértéke 45%, illetve 53%. A másik két osztályban kisebb mértékű volt a változás (25%, 32%). összességében megállapítható, hogy a diasorozat már önmagában is hatékonyan segítette a jelképek mélyebb megismerését. A munkalap alkalmazása pedig erőteljesen fokozta a teljesítményeket és szintkiegyenlítő hatását is megfigyelhettük. A kipróbálás a hatékonyság-vizsgálaton túl lehetőséget adott a tanulói fogadtatás elemzése is. A fogadtatás elemzését célzó kérdőívet az anyag bemutatása után töltötték ki a tanulók, így az adatok a friss benyomásokat tükrözik. A kérdőív első három megállapítása a diaképek érdekességére, informáéiótartalmára. a bemutatott anyag hasznosságára vonatkozik. A negyedik a zenei részleteket, az ötödik a beillesztett verseket érinti, a hatodik és a hetedik az egész anyaggal kapcsolatos összbenyomásra utal. A kérdőívet az attitűkutatásban használt módszerrel állítottuk össze. 1. Érdekes volt a diasorozat. 5 4 2. Sokat segített a jelképek rendszerezésében. 5 4 3. A képek elősegítették, hogy jobban megismerjem a szimbólumokat. 5 4 4 5 * 7 4. Tetszettek a zenei részletek. Fontosnak tartottam ezeket. 5 4 5. A versek segítettek, hogy jobban átérezzem egy-egy jelkék fontosságát. 5 4 8. Szívesen találkoznék más alkalommal is hasonlóval. 5 4 7. A foglalkozás után eszembe jutottak részletek, szívesen emlékeztem rá. 5 4 3 2 1 Unalmas volt. 3 2 1 Nem segített a rendszerezésben. A képek nem sok újat mondtak ne321 kém. A zenei részleteket feleslegesnek A zenei részleteket bizonyos helyeken feleslegesnek, zavarónak érez- 3 2 1 tem. A versrészletek nem voltak hatás- 3 2 1 sál rám. Nem szeretnék máskor ilyen foglal- 3 2 1 kozással találkozni. A foglalkozás után nem jutott eszembe semmi al átottakból és hallot- 3 2 1 takból. 65
